2019. július 17., Elek, Endre
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

„Zöld” takarmány: állati takarmány a laborból

A sertések, szarvasmarhák és csirkék takarmányának előállítása befolyással van az éghajlatra és a környezetre. Elképzelhető, hogy a jövőben a takarmánytermelés a földekről nagy méretű ipari létesítményekbe kerül, mivel az új technológiák pénzügyi és környezetvédelmi szempontból előnyösebbek a jelenleginél.

Erdőirtás, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a biológiai sokféleség csökkenése, nitrogénszennyezés: napjaink takarmánytermesztési technológiái jelentős negatív befolyással vannak a környezetre és az éghajlatra.

A nagyüzemi ipari létesítményekben előállított, fehérjében gazdag mikroorganizmusok valószínűleg egyre inkább felváltják majd a hagyományos növényi alapú takarmányt.

Fotó: szuperfarm.hu

Az Environmental Science & Technology folyóiratban megjelent új tanulmány első ízben mérte fel a sertések, szarvasmarhák és csirkék mikrobiális fehérjékkel történő globális szintű táplálásának gazdasági és környezeti potenciálját.

A takarmány 2 százalékának fehérjegazdag mikrobákkal történő kiváltása több mint 5 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázkibocsátást, a globális földterületek méretét és a nitrogénveszteséget.

A csirkék, sertések és a szarvasmarhák fogyasztják el a globális földterületeken termesztett fehérjetáp felét. Az agrár-élelmiszeripari rendszer drasztikus megváltoztatása nélkül a húsfogyasztó étrendünkkel járó fokozott élelmiszerigény és az állati takarmány iránti növekvő kereslet folyamatos erdőpusztuláshoz, biodiverzitás-veszteséghez, tápanyagszennyezéshez és éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátáshoz vezet.

A tápfehérje mezőgazdasági földterületek helyett laboratóriumban történő előállítása enyhítheti a takarmánytermelés egyes környezeti és éghajlati hatásait.

A mikroorganizmusok – baktériumok, élesztőgombák, gombák vagy algák – tenyésztése helyettesítheti a fehérjegazdag terményeket, például a szójababot és a gabonaféléket. A módszert eredetileg a hidegháború során fejlesztettek ki űrutazásokhoz.

Ezzel a nem földigényes termelési módszerrel elkerülhető mindenféle mezőgazdasági termelés okozta szennyezés, ugyanakkor energiaigénye óriási. Azok a módszerek, amelyek a fotoszintézis hasznosításával állítanak elő cukorból, biogázból vagy mezőgazdasági eredetű szintézisgázból magas tápértékű fehérjét, kevesebb környezeti előnnyel járnak; némelyik még hozzá is járul a nitrogénszennyezéshez és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához.

Az állatok mikrobiális fehérjetáppal való táplálása pozitív hatást gyakorolhat az állatok növekedési teljesítményére vagy a tejtermelésre.

A kutatók bevallása szerint az eredményeik egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a mikrobiális fehérjetápra történő átállás önmagában nem elegendő a mezőgazdaság fenntartható átalakításához. „Az élelmiszer-ellátási lánc környezeti hatásainak csökkentéséhez az agrár-élelmiszeripari rendszer jelentős mértékű strukturális átformálása van szükség, valamint az emberi táplálkozási szokások módosítására, elsősorban a nagyobb arányú zöldségfogyasztás irányában.

Büki Gabriella

Neked ajánljuk
Új villámfigyelő rendszert avattak Kakaófarm napelemmel (videóval) Diákok idegenelik a búzát a vetőmagültetvényeken (képgaléria) Fejleszti termékei energiahatékonyságát a Rockwool Az EU az Energia Charta Egyezmény korszerűsítését sürgeti
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam