2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megmentheti a méheket, ha virágzó növényekkel vetjük be a termőföldeket

Ha a termőföldek egynegyedét fűszer- és takarmánynövényekkel népesítjük be, az megállíthatja a beporzók populációinak hanyatlását. Az újfajta mezőgazdasági stratégiát egy kutatócsoport a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban. A négy különféle klímájú területen végzett próbák után mindenhol nőtt a terméshozam. 

Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója. A munkatársaival elért eredményekről a The Guardian is beszámolt. Christmann az egyiptomi ENSZ biodiverzitási konferencián is bemutatja új gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy

a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel (fűszerekkel, takarmánynövényekkel) való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem gazdagítja a biodiverzitást is.

Levendulák és méhek Fotók: pixabay.com

Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhekre és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi kárt, valamint terméskiesést.

Az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években jelentős hanyatlásnak indultak a beporzópopulációk világszerte.

Németországban 75 százalékkal, Puerto Ricóban még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok különböző módon reagáltak erre: míg az EU-ban betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, addig a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportáló államában, Brazíliában feloldották a rovarirtók használatának tiltását.

Christmann öt éven át tette próbára „alternatív beporzókkal való gazdálkodás” nevű gyakorlatát, melynek lényege, hogy

a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek, a beporzók megtelepedésére például a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, s üreget vájtak a földbe, vagy napraforgót vetettek el a közelben, egyfajta szélfogóként.

„Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni. Nagyon könnyű. Akár mobiltelefonon továbbított képekkel be lehet mutatni, hogyan kell csinálni” – idézte a kutatót a The Guardian. A tiszta monokulturális földekkel szemben

ezzel a gyakorlattal a termő növényeket jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, továbbá  nőtt a termés mennyisége, és javult a minősége.

Négy különféle klímájú területen végezték el a próbát, és mindenhol nőtt a gazdák bevétele. A legnagyobb növekedést a félsivatagi területen érték el, ahol a tök terméshozama 561 százalékkal, a padlizsáné 364, a disznóbabé 177, a dinnyéé 56 százalékkal nőtt. A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, a padlizsán mennyisége 250 százalékkal nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.

Neked ajánljuk
Szarvasmarhákat terel a robot Dollármilliókkal támogatnak egy földfigyelő technológiát A Húsmentes hétfő globális előnyei Reformok a hulladékszállításban 9 millióból indíthatnak startupot egyetemisták
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam