2019. január 24., Timót
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

„Hátizsákos” poszméhek drónok helyett

A drónok néhány év alatt berobbantak az agráriumba, ami ma már elképzelhetetlen ezen új technológia nélkül. De mi jöhet az ember nélküli légi jármű után? Egy amerikai kutatócsoport szerint a poszméhek, egy hátukra feltett szenzorral. 

A növényültetéstől, palántázástól a járványok folyamatos megfigyeléséig a gazdák a világ legtöbb részén használják a dróntechnológiát. Csakhogy a drónok sok energiát fogyasztanak, többségüket 20 óra repülés után újra kell tölteni.

Shyam Gollakota, a Washington Egyetem kutatója és kollégái alternatív megoldással rukkoltak elő az ember nélküli légi járművek által végzett mezőgazdasági tevékenységekre.

Poszméhekre szerelhető szenzorcsomagot fejlesztettek. Mivel a rovarok jól repülnek, a csomagba csak egy parányi újratölthető elem kell, és akár 7 óra hosszat gyűjti az adatokat.

A képen is jól látható a poszméhre feltett szenzor Fotó: Mark Stone/University of Washington

A poszméhek tömege általában 150-200 milligramm, és testtömegükkel azonos vagy súlyosabb terheket is képesek cipelni.

Minden egyes szenzorcsomag 102 milligramm. A tömeg több mint kétharmada (kb. 70 milligramm) a rendszerhez tartozó elem, amely minden este, amikor a méh visszatér a kaptárba, automatikusan feltölti magát.

A maradék az állat földrajzi helyzetét rögzítő egyedien kidolgozott lokalizáló rendszer. A rendszerhez a méh körüli hőmérsékletet, nedvességtartalmat, fényintenzitást monitorozó pici szenzorok tartoznak. Ezek az érzékelők maximum 30 kilobájt adatot gyűjtenek, amelyet a rendszer a legközelebbi hozzáférési pontra tölt fel azt követően, hogy a méh éjszaka visszatért a kaptárba.

A kutatók a lehető legegyszerűbb megoldást választották arra, hogyan helyezzék el a szenzort a méheken.

Az állatokat 4-5 percre jégszekrénybe tették, majd miután kiengedték őket, elég lomhák és nehézkesek voltak ahhoz, hogy könnyedén rájuk tegyék a szenzorcsomagokat.

Azért választották a poszméheket, mert elég nagyok a csomag cipelésére, és mert éjszakánként visszatérnek az elem feltöltése szempontjából kiemelten fontos kaptárba.

A szenzorokkal ellátott állatok ugyanazt az érzékelő és számítási munkát elvégzik, mint a drónok. Tevékenységi körük és kapacitásuk egyelőre viszont erősen korlátozott – az adatok csak a legközelebbi hozzáférési ponton, azaz a kaptárban tölthetők le, ráadásul a 30 kilobájt sem túl sok.

A kutatók a növények egészségi állapotáról szóló információkért egy parányi kamerát is a hátizsákba akarnak szerelni.

Az állatok olyan dolgokat is érzékelnek, amelyeket elektronikus tárgyak, például a drónok nem. Egy drón véletlenszerűen repül, a méh viszont célirányosan. A rendszerrel nemcsak a környezetről szerezhető több ismeret, hanem a méhek viselkedéséről is.

Neked ajánljuk
A kivi, a füge, a datolyaszilva is megterem Magyarországon Okosapp figyeli a mezőgazdasági gépek műszaki állapotát Több tízmilliárd öntözésre Több pénzt költene klímavédelemre és innovációra az Európai Parlament NASA-képek az Aletsch-gleccser olvadásáról
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam