2019. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség

A foltokban lehulló intenzív csapadékra és az extrém melegekre a kímélő és nedvességmegőrző talajművelés lehet a válasz, miközben a klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovar elterjedése fenyegeti.

A talaj létezését magától értetődőnek vesszük, azonban annak minősége – a túlnépesedés mellett – a szélsőséges időjárás és a környezeti problémák miatt folyamatosan romlik.

A K&H által rendezett, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumául szolgáló Agrár Klubon elhangzottak szerint az átlagos középhőmérséklet mérése (1901) óta  2018 volt a legmelegebb év, ráadásul a tíz legmelegebb évből nyolc az ezredforduló után történt. Emellett a csapadékviszonyokat tekintve is a szélsőségek jellemezték az elmúlt nyarat.

Ezek az adatok jól mutatják, hogy a változás milyen irányára kell felkészülnie a mezőgazdaságnak a következő években, ami egyértelműen a gazdálkodók szemléletmódváltását és egy új agrárszakértői generáció kinevelését igényli.

Birkás Márta, a Szent István Egyetem professzora a klímaváltozás talajművelésre gyakorolt hatásainak bemutatásakor kihangsúlyozta: a globális felmelegedés a csapadékviszonyok szokatlan, szélsőséges hullámzásával jár, amely plusz tevékenységek elvégzésére kényszerítheti a gazdálkodókat.

  • Az egyre gyakoribb enyhe, száraz és szeles téli időjárás miatt egyre inkább kulcsfontosságú az őszi szántás után a talaj elmunkálása, amellyel elkerülhető annak kiszáradása.
  • Nyáron a foltokban lehulló, intenzív esőzésekkel és az aszályos időszakok váltakozásával kell számolni, így a kritikus nyári hónapokban akár felszíntakarásra is szükség lehet, hogy megőrizzük a talaj nedvességét.
  • Nagyon fontos a humusz megőrzését segítő módszerek alkalmazása, ugyanis a szerves anyagban gazdag termőföld sokkal több vizet tud megkötni, mint az agyagos talaj.
  • Elengedhetetlen a talaj állapotának ismerete és rendszeres ellenőrzése is, hogy tudjuk, hol kezdődik a tömör talajréteg, és az milyen vastag. Az intenzív esőzések után a korábban már fellazított talaj is visszatömörödik, emiatt kevesebb vizet tud befogadni.
Birkás Márta szerint több törődést érdemelnének a talajaink
Fotó: magyarmezogazdasag.hu/Viniczai

Zsigó György agrármérnök előadásában rámutatott: egyre több növényvédelmi kihívással is számolni kell a jövőben a klímaváltozás hatásaként. Ilyen például a hazánkban eddig nem vagy csak nagyon ritkán megjelenő kártevők elszaporodása.

A kártevők terjeszkedéséért többek között a világkereskedelmi határok kinyitása a felelős, de emellett a szándékos behozatal, a növényházakból megszökő és a turistákkal „potyautasként” érkező kártevők is jellemzők.

A mediterrán éghajlatról érkező fajokra – mint az elmúlt években elszaporodó hársbodobács, a selyemfényű puszpángmoly vagy a foltosszárnyú muslica – különösen oda kell figyelni, ugyanis ezek a fajok rendkívül strapabírók, és minden probléma nélkül áttelelnek nálunk akár -20 fokon is. A gazdák a permetezésen és a növények rendszeres átvizsgálásán túl azzal tudják a leginkább megakadályozni ezeknek a kártevőknek a további szaporodását, ha nemcsak a jó, de a rossz termést is leszüretelik – mutatott rá a lehetséges védekezési módokra Zsigó György.

Neked ajánljuk
A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát Gimnazista feltaláló – Saját almafájuk adta az ötletet Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Vállalatok a körforgásos gazdaságban – konferencia 2022-től csak villanybuszok beszerzését támogatja a kormány
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam