2019. május 20., Bernát, Felícia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Intenzívebbé tennék a gyepgazdálkodást

Magyarországon a gyepgazdálkodás és a legeltetéses állattartás a népvándorlástól kezdve évszázadokon át meghatározó szerepet játszott az agrártermelésben. Mára csak mintegy 15 százalékát teszik ki a gyepek a teljes termőterületnek, pedig jóval több szénát lehetne betakarítani a rétekről.

A magyar agrárium egyik célja, hogy tápanyag-utánpótlás és öntözés segítségével intenzívvé váljon a gyepgazdálkodás – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a témában tartott konferencián Tiszadobon.

A jelenleg rendelkezésre álló, a nagyjából 1 millió hektárnyi kiemelt természetvédelmi jelentőségű gyepterület nagyobb része, körülbelül 784 ezer hektár legelő, és 249 ezer hektár rét. Ebből mintegy 799 ezer hektár van hasznosítva.

Magyarországon a gyepgazdálkodás és a legeltetéses állattartás a népvándorlástól egészen a XX. század közepéig meghatározó szerepet játszott az agrártermelésben.

A hazai szántóterület nagysága jóval nagyobb az európai uniós átlagnál, a gyepterületeknél azonban ez az arány megfordul, míg Magyarországon a gyepek mintegy 15 százalékát teszik ki a teljes termőterületnek, addig ez az arány az Európai Unióban meghaladja a 34 százalékot.

Fotó: forum.index.hu/andreja

Az 1970-es években egy hektár gyepre egy számosállat – 500 kilogramm élősúlyú állat vagy állatcsoport – jutott, ez az érték jelenleg 0,49 számosállat hektáronként. A rendelkezésre álló gyepterület ugyanakkor körülbelül további 230 ezer számosállatnak adna elegendő takarmányt, azonban a gyepek jelenlegi hozama jelentősen elmarad a lehetőségektől, a réteken és legelőkön jelenleg 900 ezer tonna szénát termelnek csak meg.

Ennek egyik oka az extenzív használat, illetve az alul- és túllegeltetés – jegyezte meg Farkas Sándor, hozzátéve,

a kitörési pont a réti széna értékesítése és a gazdálkodás intenzívvé tétele lehetne.

Tájékoztatása szerint jelenleg a gyepek mindössze három százalékát kezelik szerves és műtrágyával, az öntözött területek nagysága pedig elenyésző, mindössze 35 hektárt tesz ki, ezért törekedni kell a tápanyag-utánpótlás és az öntözés kiterjesztésére is.

Másik kitörési pontként a gyepekről betakarított réti széna hasznosítását említette az államtitkár, megjegyezve, egy átlagos évben a széna 13 ezer és 17 ezer forintos tonnánkénti ára rosszabb évben akár 20 ezer forint fölé is emelkedhet.

Farkas Sándor a legeltetésről szólva elmondta, az intenzívebben művelhető gyepterületeken a jövőben kimondottan húsmarhatartásban kell gondolkodni, de a juhágazat számára is fontos a megfelelő legeltetési területet biztosítani.

Az államtitkár hangsúlyozta, fontos megtalálni a gyepterületek hasznosításának és a természet védelmének összhangját. A fenntartható, gazdasági és ökológiai szempontból is életképes földhasználat kialakítását és fenntartását az Európai Unió tagállamai támogatásokkal is segítik – tette hozzá az AM parlamenti államtitkára.

Neked ajánljuk
Palántanevelő üvegházat adtak át Szegváron Rovarevő tyúkok és malacok? Csökken a magyar mezőgazdaságban dolgozók száma MNB: hasznos beavatkozás a népegészségügyi termékadó Az Exxonnak 1982-ben papírja volt a klímaváltozásról
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam