2019. augusztus 20., István
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egy farm, ami tisztítja a tengert (videóval)

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Catherine Puckett két kisgyermeket nevel egyedül a Rhode Islandtől nem messze található Block-szigeten. Szenvedélyesen szereti a tengert, ami környezettudatossággal párosul. A munkája pedig mindkettőt ötvözi: a sziget Great Salt Pond nevű öblében gazdálkodik.

Egyike azoknak a tengeren gazdálkodó gazdáknak, akik háromdimenziós technológia segítségével függőlegesen termesztenek, így a „termények” a vízbe lógatva fejlődnek.

Az itt termesztett élőlények nem igényelnek műtrágyákat, tiszta vizet, vagy bármilyen takarmányt. A kagylókat hálóval takarják, így védik őket a ragadozóktól, míg az osztrigák zsákokban fejlődnek, a moszatok pedig zsinórokon tenyésznek.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu/Catherine Puckett

Ez a módszer csökkenti a vízben lévő szennyező anyagok mennyiségét, amelyet a kagylók szűrnek ki, maguk a kagylók pedig alternatív állati fehérjeforrást jelentenek az olyan nagyobb környezetterheléssel rendelkező ételekkel szemben, mint a marhahús.

A hamburgerről lemondani nem tudók részére is kínál egy jobb lehetőséget a tengeri gazdaság: a moszatokkal etetett szarvasmarhák emésztése során kevesebb üvegházhatású metángáz szabadul fel.

A moszat emellett megköti a vízben lévő szén-dioxidot és nitrogént, melyek szintén szennyező anyagként vannak jelen. Előbbi a vizek savasodását okozza, míg utóbbi pusztítja a tengeri élővilágot. A World Bank számításai szerint ha az Egyesült Államok vizeinek kicsivel kevesebb mint öt százalékát moszatok termesztésére használnák, akkor 135 millió tonna szén-dioxidot és 10 millió tonna nitrogént köthetnének meg.

Puckett a moszat nagy részét egy élelmiszergyártónak, a maradékot a szárazföldön termelő gazdáknak szerves trágyaként adja el, egy kis részét pedig saját fogyasztásra tartja meg, salátákhoz, pizzához, csipszsütéshez.

Catherine Puckett a fenntartható tengeri farmot a GreenWave nevű, függőleges gazdaságok kialakításával foglalkozó szervezet segítségével hozta létre, akik függőleges gazdaságok kialakításában nyújtanak segítséget. Az alapító Bren Smith valaha halász volt, de miután látta, hogy az ipari mértékű halászat hogyan tette tönkre a vadon élő halállományokat, úgy döntött, más lehetőséget keres, és létrehozta a saját függőleges farmját Connecticutban. Azóta számos termelő csatlakozott hozzá New Yorkból, New England déli részéről, Kaliforniából, és Alaszkából.

Eddig Észak-Amerika összes part menti államából és 20 országból keresték meg őt és a cégét, hogy segítsenek elindítani az övékéhez hasonló gazdaságokat.

Legtöbbjük kagylótenyésztéssel foglalkozik, akik szeretnék több lábra állítani a gazdaságukat, vagy olyan halászok, akik új lehetőséget keresnek, szárazföldi gazdálkodók, akik váltanának, illetve olyan őslakosok, akik szeretnék feléleszteni a hagyományaikat, és úttörőkké válnának a klímagazdálkodásban.

Véleménye szerint ez a modell enyhíti a túlhalászás okozta problémákat, mely számos faj kihalásával fenyeget.

„Újra kell gondolnunk a tenger gyümölcseit a tányérunkon: a vadon élő fajokat a szélére kell tolni, a helyükre pedig kagylót, osztrigát és moszatot kell helyeznünk. Mivel az általunk nevelt élőlényeknél nincs semmilyen input anyag, így a lehető legelérhetőbb élelmiszer ez a bolygón”

– mondta Smith.

Az angolul jobban tudóknak egy másik videó magyarázza el a GreenWave módszerét:

Neked ajánljuk
A klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság? Steve Cutts: Hol van a víz? – Where is the water? Le a lakkal! Így készül a vegyszermentes körömlakklemosó Kína napos oldala
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam