2019. október 19., Nándor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Miért nem gazdaságosak a városi farmok?

A lakosságnövekedés és az urbanizáció párhuzamos folyamatok, mindkettő egyre gyorsabb, előrejelzések alapján 2100-ban kb. 9 milliárd ember fog városokban élni. A hagyományos élelmiszerforrások kevésbé elegendők a szükségletek kielégítésére, új megoldásokat kell találni.

Ezek egyike az ágazatot átalakító és idővel nélkülözhetetlenné váló nagyvárosi gazdálkodás, a belső terekben kiépített vertikális farmok. Az első hullám eredményei láthatók, egyes vállalkozások sikeresek, de a lehetőségek teljes kiaknázása rendszerszintű automatizáció nélkül elképzelhetetlen.

A világ több nagyvárosának lakosai már élvezhetik a helyben, elhagyatott tetőkön, öreg tárolókban, átalakított raktárakban stb. termesztett élelmiszerek ízét.

A gazdaságok nagy előnye, hogy egész évben működnek, nincs szükség rovarirtó szerekre, tér-, idő- és energiahatékonyak. A terület iránti növekvő érdeklődést szemlélteti, hogy az Amazont vezető Jeff Bezos és az egykori Google-főnök, Eric Schmidt is invesztált vertikális farmokba.

A befektetések és partnerségek száma nő, légi társaságoktól áruházakig, kormányokig, egyre többen látnak bennük komoly fantáziát.

Kültéri, függőleges kert egy 2015-ös kiállításon, Milánóban
Fotó: pxhere.com

A kereslet ellenére a piacokon kevés az ezekből a gazdaságokból érkező termék, pedig frissebbek és tisztábbak a városi fogyasztók által megszokott élelmiszereknél.

Az ok prózai: a farmok egyelőre nem gazdaságosak. 2017-ben 73 százalékuk a prémiumárak ellenére sem termelt hasznot. Többségük nem képes újabb helyszíneken és piacokon továbbterjeszkedni. Az akadályok leküzdése nélkül a gazdaságokban nem lesz tömegesebb szintű termelés.

Az automatizáció a megoldás, csakhogy jelenleg egyetlen nagyvárosi gazdaság sem érte el az ellátási láncban való versenyképességhez szükséges szintet. A probléma elsősorban nem az érdeklődés- és/vagy pénzhiánnyal magyarázható, mert érdeklődés és (többé-kevésbé) pénz is lenne rá, sokkal inkább az automatizáció komplexitása a gond.

A folyamat hat szintben képzelhető el.

  • Az első az automatizáció teljes hiánya; minden munkát emberek végeznek, a döntéseket is ők hozzák meg.
  • A második szint a növénytermesztés alapjainak automatizálása, azaz növekedési feltételeik (világítás, tápanyagok, hőmérséklet, nedvességszint) emberi beavatkozás nélküli kontrollálása.
  • A futószalag a harmadik, kb. a hagyományos gyártással állítható párhuzamba: a növények életciklusának kezdetét és végét (magvetés, ültetés, betakarítás) is nem intelligens gépekkel automatizálják.
  • A negyedik szint az adaptív automatizáció: emberek nem érintkeznek a növényekkel, amelyek növekedését, táplálását komputerek és más gépek végzik, figyelik, és ha kell, szükségleteik szerint változtatnak.
  • A rendszer-automatizáció az ötödik szint, az ember csak a végeredményt határozza meg, minden más tevékenységet, például a karbantartást is gépek végzik.

A teljes automatizációban a humán oldalt kizárólag a fogyasztók jelentik, a farmok automatikusan reagálnak a piaci igényekre, emberi döntéshozás és munka nélkül koordinálják a logisztikát, kiszállítást.

Városi vertikálisfarm-bemutató Fotó: flickr.com

A mai gazdaságok többsége a második, kis részük a harmadik szintet érte el, elenyésző kisebbségük próbálkozik csak (még kevesebb üzleti sikerrel) a harmadikról a negyedikre ugrani. A logisztika és a döntéshozás gépekre történő átruházása miatt ezt a szintet a legnehezebb meglépni. Nagy általánosságban a feltételek (tőke, növénytudományi, automatizációs/robotikai, szoftveres szakértelem stb.) sem adottak hozzá. Szerencsére a világon sok a piaci rés, tehát az anyagi erőforrások megoldhatók.

A mai vertikális farmok technológiailag fejlett és gazdag városokban működnek. Tevékenységi körük bővítése, sok új szereplő megjelenése csak a működési költségek drasztikus csökkenésével (automatizációval) érhető el, de komolyabb haszon és tömeges igények kielégítése csak a negyedik szinttől képzelhető el.

Neked ajánljuk
A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát Gimnazista feltaláló – Saját almafájuk adta az ötletet Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Meleg színű, meghitt fények A dunavirág mentőakció (természetfilm)
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam