2019. október 17., Hedvig
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

2024-re 4,8 milliárd dollárossá nő az USA agrárdrónpiaca

Észak-Amerikában használják a legtöbb mezőgazdasági drónt, a terület hatalmas piaccá növi ki magát, és idővel rajban működő ember nélküli légi járművek is dolgozhatnak a földek felett. Az amerikai szabályozás egyrészt segíti, másrészt hátráltatja a technológia széleskörű alkalmazását.

A MarketsandMarkets piackutató cég előrejelzése alapján 2024-re 4,8 milliárd dollárossá nő a mezőgazdasági drónok most 1,2 milliárdos amerikai piaca.

A pozitív folyamat fő hajtóerői a globális élelmiszer-ellátási láncra a világ népességnövekedése miatt nehezedő nyomás és a kockázati tőke fokozódó szakterületi jelenléte.

A mezőgazdaságot az automatizáció és GPS-es irányítás után a drónok elterjedése is jelentősen átalakítja.

Fotó: szuperfarm.hu

A technológia valós idejű, folyamatos megfigyelést, az eddig használt műholdas felvételeknél jobb minőségű, pontosabb képeket biztosít.

A hiper- és multispektrális, valamint hőérzékelőkkel felszerelt gépek azonosítják azokat a területeket, ahol változtatni kell az öntözésen.

Mihelyst a növény elkezd nőni, a szenzorok a hőkép alapján kiszámítják az egészségi állapot egyik mutatóját, a vegetációs indexet.

A következő öt évben Észak-Amerikában fogják a legtöbb mezőgazdasági drónt használni, amelyhez az Egyesült Államok Szövetségi Repülési Hivatala (FAA) is hozzájárult azzal, hogy egyes törvények alól felmentette az ember nélküli légi járműveket (UAV). A felmentés – a látótávolságon túli (BVLOS) repülés engedélyezése – még több befektető és kockázati tőkés számára tette vonzóvá a szektort.

A BVLOS-repülés alkalmazásával a farmerek a hagyományos módszereknél biztonságosabban és olcsóbban tudnak adatokat gyűjteni. A drónszabályozás egyik ismert része a biztonsági korlátozás volt, maximum 500 méter lehetett a működési távolság.

A BVLOS-repülés alapjaiban változtatja meg a drónipart. Az érzékelő- és ütközéselkerülő rendszerek, a képalkotó eszközökkel készített távfelvételek, valamint a bázisállomásra történő programozott visszatérés lehetőségével jelentősen nő a biztonság. A gép még akkor is kisebb eséllyel vész el, ha repülés közben megszűnik vele a kapcsolat. A felsorolt technológiákat erőteljesen tesztelik, és a közeljövőben újabb tesztek várhatók.

Fotó: futurefarming.com

A tanulmány szerint az intenzív modern mezőgazdasági módszerek és az éghajlatváltozás komoly fenyegetés a méheknek. Világszerte csökken a számuk, a jelenség a virágkertészetre és a növénytermesztésre egyaránt negatív hatással van, mert veszélyben a beporzás.

Japán és holland kutatók drónméheket tesztelnek, és kiderült: beporzás közben nem tesznek kárt a virágokban.

Jelenleg a gép önálló tevékenységre alkalmas autopilot módban működő változatán dolgoznak.

A mostani munkákat magányos drónok végzik, de a technológia gyors fejlődésével egyrészt nagyobb területeken tevékenykedhetnek, másrészt rajformációban repülhetnek és dolgozhatnak. Kommunikációs rendszereik biztosítják, hogy ne ütközzenek össze egymással.

Hamarosan ők végezhetik a rovarirtást.

A drónrajok elterjedését főként a szabályozás (hiánya) hátráltatja. A kormányok és katonai szervezetek ugyanis tartanak tőle, hogy az UAV-rajok szélesebb körű engedélyezése nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert terrorista csoportok visszaélhetnek a technológiával.

Neked ajánljuk
A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát Gimnazista feltaláló – Saját almafájuk adta az ötletet Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Ne maradjon le semmiről! Elérhető a Budapesti Víz Világtalálkozó mobilapplikációja A Föld egyik legfontosabb élőlénye mobiltelefonoktól is pusztul?
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam