2019. szeptember 17., Zsófia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Alakor, tönke, tönköly – Újból elterjesztenék az ősgabonafajtákat

Több mint hetven hazai ágazati szereplő vett részt a peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságban megrendezett szakmai napon. A találkozónak helyet adó gazdaságban a szervező Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2015-től zajló kutatásainak részeként újra termelnek a Kárpát-medencében egykor honos tájfajta ősgabonákat – alakort, tönkét, tönkölyt – is.

Másodszor szervezett sikeres egyeztetést az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatók, gazdálkodók, molnárok és pékek bevonásával az elfeledett tájfajta ősgabonák elterjesztéséért júniusban. Hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló szervezete a felvidéki Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztésében érdekelteket.

Az esemény résztvevői az emberiség első termesztett gabonafajai, a kedvező beltartalmi értékkel rendelkező, és a klímaváltozás szélsőséges hatásaihoz is alkalmazkodó tájfajta ősgabonák újbóli felfedezésének fontosságát hangsúlyozták.

Tönkekalászok Fotók: biokutatas.hu

Vajda József pék, a magyarországi kovászoskenyér-iparág megteremtője, a Pékműhely vezetője előadásában a búzatermesztésben uralkodó mennyiségi szemlélettel szemben a természetes eljárásokkal elért magas minőség fontosságát emelte ki.

„Mai tudásunk szerint a gabonák Közép-Ázsiából származnak, de a Kárpát-medencében is nagyon régóta ismertek. Körülbelül 1946-tól kezdve az őshonos gabonákat teljesen kiirtotta az ipari termelés. Hiszem, hogy a minőségi kenyér mindannyiunk alapjoga. Évek óta azokat a fajtákat keresem, amelyekből a tömegesen termelt búzából készült kenyérnél ízletesebb, magasabb beltartalmi értékű kenyér süthető. Az ősgabonák izgalmas, egyre kedveltebb alternatívák” – mondta el az igazi kenyér fogalmának helyreállítását célul tűző Kenyérlelke fesztivál alapítója.

A legnagyobb területen termelt kultúrnövények – így a búza is – egyre védtelenebbek a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben.

„Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb előrejelzése szerint a búza hozama 2050-re 8, 2100-ra pedig akár 21 százalékkal is csökkenhet hazánkban az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt” – hangsúlyozta Dr. Drexler Dóra kutató, az ÖMKi ügyvezetője. – „Az agrárium egyik aktuális kihívása erre felkészülni, megfelelő megelőző lépéseket tenni. Az elfeledett tájfajták és a gazdálkodókkal együttműködésben indított részvételi nemesítés még kihasználatlan erőforrások hazánkban. Alternatívát jelenthetnek a kedvezőtlen körülmények között termelőknek, miközben egészséges alapanyaggal látják el a pékeket.”

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet több nemzetközi kutatási projektben is kutatja a tájfajta ősgabonák – más néven pelyvás gabonafajok – újbóli elterjesztésének esélyeit, vizsgálja a termesztésükkel és a felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, valamint az ökológiai nemesítésükben rejlő lehetőségeket.

2015 óta kisparcellás kísérletekben és üzemi szinten, on-farm hálózatban is tesztelik az ősi pelyvás gabonafajokat. Kutatásaik alapján

a tájfajta ősgabonák olyan kedvezőtlen adottságú területeken is sikeresen termeszthetők, ahol a modern kenyérbúza nem élne meg, s bár hozamuk a kenyérbúzáéhoz képest alacsonyabb, de szemtermésükben a mikroelemek és az élelmi rostok aránya magasabb, és fehérje-struktúrájuk is eltérő.

Kenyérsütésre így nem minden ősgabonafajta alkalmas, ugyanakkor némelyik kiváló száraztészta- (tönke) vagy kekszalapanyagnak (alakor). Az ÖMKi pozitív eredménnyel tesztelte a pelyvás ősgabonákból készült termékeket (kenyereket, kekszeket) pékek, valamint kóstoltatások alkalmával fogyasztók bevonásával is.

Az ősgabonák az ökogazdálkodók számára fontos piaci lehetőséget, a környezet- és egészségtudatos vásárlók, a gasztronómiai különlegességek iránt érdeklődők számára pedig értékes alternatívát jelentenek az élelmiszer-fogyasztásban.

Neked ajánljuk
Párizs háztetőin elkezdtek növényeket termeszteni Itt a válasz a klímaváltozásra: jön a szárazságnak ellenálló árpa Az ínyencek veszik a mangalicát A klímaváltozás már az amerikaiak szerint is probléma Kipusztulás fenyegeti a magyar tölgyerdőket
Tovább a forrásra: biokutatas.hu
Vissza
Hírfolyam