2019. július 19., Emília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az Év Tanyája: az innovatív gazda…

Törtel község délkeleti részén, a Kákás-tó közelében, a homok és a fekete föld találkozásánál terül el a „Banya-tanya”, melyen Nagy István nejével közösen 1984 óta életvitelszerűen lakik és gazdálkodik.

A csapadékszegény térségben, ahol a vegetációs időszakban kb. 200 milliméter csapadék esik, nem mindenki merne belevágni a legeltetéses állattartásba, István gazda mégis évtizedek óta él ebből. A birtok teljes területe 40 hektár, melyen a lakóépület a '40-es években épült.

A családi gazdálkodás alapját a pásztorló állattartás és a tejelő tehenészet teszi ki. A gulyát 45 holstein-fríz és jersey keresztezésű tehén alkotja, melyből 28 állat adja a tejelő állományt. A nagykérődzők mellett figyelemre méltó a baromfi-, illetve víziszárnyas-állomány is, amelyet pulyka, gyöngytyúk egészít ki. Ezen felül a tanyán tartanak kecskét, sertést is. Az oda vezető úton pedig a látogatóknak a „kalapos” szamár jelzi, hogy jó helyen járnak.

Fotók: magyarmezogazdasag.hu

A tanyavilágban az emberek biztonságára a kutyák vigyáznak, ez itt sincsen másképp, István tanyáján a kuvaszok jelentik az „őrző-védő kft-t”. Védik a területet az idegen, rossz szándékú betolakodóktól, és a tehenek behajtásában is segédkeznek.

A gazdaság 2004-óta ökotanúsítvánnyal rendelkezik. A megújuló energiát felhasználva napelemes szárítót, aszalót használnak, az esővizet pedig a tanyatóban használják fel öntözésre.

„A környékbeli és homokhátsági gazdatársakkal együtt közös elköteleződésünk, hogy a környezettudatos elméletet és a helyes gyakorlatot átörökítsük a fiatalabb generációknak” – vallja Nagy István.

Elmondása szerint az olyan gazdálkodó tanyából, melynek elsődleges célja az árutermelés, a jelenlegi piaci viszonyok mellett csak úgy lehet megélni, ha más alternatív jövedelemforrásról is gondoskodnak. A Banya-tanyán ezt a vadon termő gyógynövények gyűjtése, szárítása, csomagolása, a szabadföldi kertészet, az őshonos gyümölcsöskert, az aszalványok, illetve a kézműves sajtok jelentik. A megtermelt tej több mint 100 000 liter évente, melynek 5-10%-ából készítenek sajtot – oltó nélkül, ecettel és sóval kicsapatva. A gazdaság helyben készült áruit, melyek közé sajtok, túró, tejföl, aszalt gyümölcsök, lekvárok tartoznak, a gazdaudvarról, illetve a helyi piacokon értékesítik – többek között Kecskeméten, a Háztáji Termékek Boltjában is kaphatók. A tanya jelmondata: „Magyar terméket egyetek, hogy ne nyikorogjon a beletek!”

István több szempontból sem ért egyet a mai fogyasztói társadalomra jellemző szokásokkal, úgy véli, tanulhatnánk az ősöktől. A gyógynövények pozitív hatásait csak kevesen ismerik, a nyugati orvosi egyetemen csak fakultatívan tanítják, pedig a nyugdíjasok a nyugdíjukat nem a patikában költenék el, ha ismernék a gyógynövényeket.

A temérdek gyógyszer, amit az emberek nap mint nap beszednek, a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód mind az egészség leromlásához vezet, ami egy tanyán elképzelhetetlen, itt az emberek nem esnek depresszióba, mert mindig van mit csinálni. Ma fordítva ülünk a lovon – mondja –, az emberek nem mozognak, közben az energiában gazdag, viszont esszenciális aminosavakban és vitaminokban szegény élelmiszereket fogyasztják, vagyis tulajdonképpen fiziológiailag éhez­nek.

A riport további része a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Borsóginnel a környezetért Új villámfigyelő rendszert avattak Diákok idegenelik a búzát a vetőmagültetvényeken (képgaléria) Lehet, hogy túlzásba visszük a mosást? Görögországban jó fogás a hulladék
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam