2019. augusztus 21., Hajna, Sámuel
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Laborhús után itt a labortej

Amíg a húsfélék esetében kétféle alternatíva is létezik – növényi alapú, vagy laboratóriumban növesztetett –, addig a tejtermékek esetében csak előbbi termékekről hallottunk – legalábbis eddig. Mi lenne, ha tejtermékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Számtalan tanulmány született arról, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatartás hozzájárul a klímaváltozáshoz – függetlenül attól, hogy a tejükért vagy a húsukért tartják az állatokat. Éppen ezért fordulnak egyre többen az alternatív élelmiszerekhez.

A tejtermelők nincsenek könnyű helyzetben: a csökkenő árak közepette egyre nagyobb teret hódítanak a növényi alapú alternatív italok, és az sem tartja vissza a fogyasztókat, hogy ezeket már sok országban a jogszabályok értelmében nem lehet „tejnek” nevezni. Most újabb riválist kaptak a gazdák: a laborban előállított, szintetikus tejsavót.

Bár a tejfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, még mindig népszerűek a joghurtok és a sajtok, melyeknek a tehéntejből származó savó a legfontosabb összetevője. Ez a relatív semleges ízű fehérje számtalan élelmiszer összetevőjeként szolgál, kezdve a csecsemőtápszerektől egészen a felnőtteknek szánt étrend-kiegészítőkig.

Az első laboratóriumi, állatmentes tej 2019-ben a Perfect Day-től Fotó: dairyherd.com

A népszerűsége ellenére azonban az összes savó állati eredetű, ami a klíma- és egészségtudatos fogyasztók számára nagy negatívum.

Ryan Pandya ebben látta meg a lehetőséget, s ő szeretne lenni a világon az első, aki előállítja a nem állati eredetű savófehérjét a San Franciscóban működő Perfect Day nevű cégével. Pandya és üzlettársa, Perumal Ghandi mindketten vegánok – akárcsak a legtöbb élelmiszeripari startup kitalálója. Azonban

ahelyett, hogy a gyengébb minőségű vegán tejtermék-alternatívákkal próbálnák elérni a megszokott ízeket, úgy döntöttek, megpróbálják állatok nélkül reprodukálni ugyanazt a terméket.

Ehhez pedig az élesztőgombákhoz és baktériumokhoz fordultak segítségért, melyek segítségével szeretnének olyan fehérjéket létrehozni, amelyeknek az íze a tejéhez hasonló.

Öt évvel ezelőtt a Perfect Day csatlakozott a szintetikus biológiai gyorsítók kutatásával foglalkozó IndieBióhoz, mely olyan mikrobákat keresett, amelyekkel működő tejfehérjéket lehetne előállítani. A projekthez csatlakozott az Archer Daniels Midland mezőgazdasági óriáscég is.

Ugyan a technológia még kezdeti stádiumban van, de a Perfect Day állítása szerint

a laborban előállított tejsavóhoz 98 százalékkal kevesebb vízre és 65 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha ugyanennyit hagyományos módon tehenekkel termeltetnének meg.

Állításuk szerint az általuk kifejlesztett technológia bárhol alkalmazható, akár forróbb égöveken is (a szarvasmarhák rosszul viselik a hőséget).

Egy másik élelmiszeripari startup, a New Culture azon dolgozik, hogy készterméket állítson elő: sajtot, a szintén laborban növesztett összetevőből, kazeinből. Első sikeres kísérletük eredményeképp már létrehoztak egy rendkívül nyúlós sajtot a mozzarella alternatívájaként. Egy harmadik startup, a Motif Ingredients 90 millió dolláros támogatással kutatja azokat a laborban előállítható tejfehérjéket, melyek segítségével az összetevők íze és állaga is javítható.

A New Culture által laborban kifejlesztett növényi sajt Fotó: foodnavigator-usa.com

A szakértők szerint

a legnagyobb probléma az engedélyeztetési eljárás lesz, és vélhetően a génmódosított szervezetekhez hasonló szigorral fognak eljárni a hatóságok.

Amennyiben mégis sikerül a boltok polcaira juttatni az árut, még mindig le kell nyomni a fogyasztók torkán, és a „laborban növesztett” címke nem hangzik túl bizalomgerjesztően. Mint ahogy az sem, hogy az elkészítéséhez olyan mikrobákat használtak, mint az élesztőgombák és baktériumok.

Neked ajánljuk
A klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság? Steve Cutts: Hol van a víz? – Where is the water? Naponta 27 ezer fát engedünk le a WC-ken – De akkor mi a megoldás? Ultrafast fashion: amikor már a fast fashion sem elég gyors
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam