2019. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

A melegedés és a légköri szén-dioxid szintjének növekedése elméletileg kedvez a Magyarországon termesztett gabonáknak, ahogy az egyre északabbra húzódó borvidékek szőlőtermesztésének is. A sokváltozós termésbecslési modellek mégis jókora visszaeséssel kalkulálnak a 21. század végéig.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet idei előrejelzése szerint például a búzavetések 2050-re átlagosan 10 százalékkal kevesebb termést produkálnak aratáskor, mint manapság – még öntözés mellett is.

Se olajfaliget, se kókuszpálma

A komplex cselekvési terveket is felvető VAHAVA-jelentés már 2006-ban nyilvánvalóvá tette, hogy az elkövetkező évtizedekben sem olajfaligetek, sem kókuszpálmasorok nem tarkítják majd a pannon tájat, alapvetően nem változik a termeszthető haszonnövények listája sem. Ugyanakkor a 2003-ban az MTA és az akkor még önálló tárcaként kellő kormányzati erőt képviselő Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a változás-hatás-válaszadás kulcsszavak nyomán elnevezett program azt is prognosztizálta, hogy

  • a 2010-es évek végére állandósulnak az intenzív és kiszámíthatatlan időjárási szélsőségek,
  • a csapadék mennyisége éves átlagban 80 milliméterrel is csökken,
  • ennek következtében növekszik az egyszerre fellépő aszály- és fagykár, illetve a bel- és az árvíz kockázata,
  • a fokozódó csapadékintenzitás csökkenő vízhasznosuláshoz vezet,
    az elfolyó víz növeli a talajeróziót,
  • az emelkedő hőmérséklet miatt pedig rövidül a vegetációs periódus.

A többtucatnyi tudományág bevonásával három év alatt elkészült, önálló kötetben is kiadott klímajelentés részletesen taglalta az éghajlatváltozásnak leginkább kitett mezőgazdaságban szükséges teendőket, és azonnali lépéseket javasolt a növénynemesítés és -termesztés, a talajművelés és a vízgazdálkodás területén.

Fotó: MTI/Varga György

Az olyan európai uniós forrásokból finanszírozott programok, mint a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR), illetve annak AGRATéR néven futó mezőgazdasági változata után a tudósok által javasolt sürgős kormányzati lépésekre közel tíz évet kellett várni, míg 2015-re megszületett a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS), amelyet tavalyra sikerült összehangolni a nemzetközi klímaegyezményekkel is. Csakhogy a második NÉS központilag koordinált állami intézkedései is késlekednek, pedig a magyar agráriumban mostanra szó szerint égetővé vált a helyzet. Az Európai Bizottsághoz tartozó MARS (Monitoring Agricultural Resources) előrejelzése szerint az unió tagállamai közül például Magyarországon esik vissza idén leginkább a búzatermésátlag: az elmúlt öt év átlagához képest 6,1 százalékkal, a tavalyi hozamhoz képest 5,1 százalékkal.

Öntözés nélkül se kukorica, se borsó

„A nyári aszályok, illetve extrém magas hőmérsékletek a tavaszi vetésű növények között különösen károsak lehetnek a kukorica esetében. Ha az extrém időszak egybeesik a virágzással, akkor a pollenek károsodhatnak, és a megtermékenyülés kerül veszélybe. Szintén negatívan érintett a napraforgó, amely esetében a szántóterület 75, illetve 80 százalékán 30 százalékot meghaladó terméscsökkenést várhatunk a század utolsó harmadában” – áll az AGRATéR program legfrissebb összegzésében. A legnagyobb területen termesztett kukorica ugyan jól bírja a meleget, de különösen a legszárazabbnak várható júliusban és augusztusban van szüksége sok vízre, a kutatások szerint a század végére kizárólag öntözéssel lehet majd termeszteni. A zöldborsó szintén nagy vesztese az éghajlatváltozásnak, amelynek szintén 30 százalékkal csökkenhet a hozama, a szakemberek szerint az egyetlen megoldás ebben az esetben is csak az öntözés lehet.

Csakhogy Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony az öntözött területek aránya: a potenciálisan öntözhető növények által lefedett területnek mindössze 2,5 százaléka öntözött. Összehasonlításul az EU-ban 8 százalék, az USA-ban 13 százalék feletti ez az arány. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kutatói már 1990-ben figyelmeztettek arra a VAHAVA jelentésben külön kiemelt jelenségre, hogy a csapadékhiány terméscsökkentő hatását csak akkor ellensúlyozhatja az öntözés, ha a mezőgazdálkodók a termőföld vízmegtartó képességét növelő technológiákat használnak.

A teljes cikk a qubit.hu oldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát Gimnazista feltaláló – Saját almafájuk adta az ötletet Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Vállalatok a körforgásos gazdaságban – konferencia 2022-től csak villanybuszok beszerzését támogatja a kormány
Tovább a forrásra: qubit.hu
Vissza
Hírfolyam