2019. november 18., Jenő
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Olyan csodát tehet a napenergia a méhekkel, amivel mindenki nyerhet

A méhpusztulás elleni harcban a vegyszerhasználat egyéb okokból is kívánatos visszaszorítása mellett az utóbbi időben új lehetőségek merültek fel. A robotméhek és egyéb technológiai fejlesztések mellett most egy jóval organikusabb megoldást találtak ki: a napelemfarmokat.

Az utóbbi években világszerte jelentősen csökkent a házi méhek és egyéb beporzó rovarok száma a permetezőszerek használata, paraziták, valamint a méhek élőhelyeinek a klímaváltozással összefüggő zsugorodása miatt. Közismert, hogy Kína bizonyos területein már évekkel ezelőtt úgy megritkultak a házi méhek, hogy emberi erővel, kézzel végzik a gyümölcsfák beporzását, de világszerte indultak arra irányuló fejlesztések is, hogy robotméheket, illetve beporzó drónokat hozzanak létre a feladat elvégzésére.

Ennél jóval organikusabbnak és könnyebben megvalósíthatónak tűnik egy másik ötlet által kínált megoldás, amelynek értelmében a napelemfarmok biztonságos, vegyszermentes menedéket kínálhatnának a beporzóknak, amivel mindenki nyerhetne.

A beporzóbarát napenergia koncepciója a 2010-es évek elején bukkant fel az Egyesült Királyságban, amikor is a Belectric nevű, fotovoltaikus naperőműveket építő társaság kaptárokat helyezett el több napelemfarmján. A projekt sikeresnek bizonyult, azóta pedig egyre több országban figyelnek fel a legjobb földhasználati gyakorlatokat ötvöző koncepcióra, és követik a példát.

Forrás: Community Energy

Az Egyesült Államokban 2015-ben döntöttek úgy először egy napelemfarm üzemeltetői, hogy a mézelő méheknek is otthont adnak, a napelemes gazdaságok és mézelő méhek közös elhelyezésére irányuló kezdeményezés pedig az utóbbi években lendületet vett, így egyre több amerikai szövetségi államban fogadnak el beporzóbarát napenergia-törvényeket a korábbiaknál jóval tájkompatibilisebb jövő érdekében. A méhbarát naperőművek terjedése irányába mutat, hogy a napenergia iránti kereslet egyre erősödik, a beporzó rovarok elvesztésétől való félelemmel együtt, a méhek és más beporzók eltűnésének megelőzése pedig messze túlmutat a mezőgazdasági termelők érdekein.

Bár remélhetőleg sosem igazolódik be az az Albert Einsteinnek tulajdonított mondás, mely szerint ha a méhek eltűnnének a Földről, az emberiségnek mindössze négy éve lenne hátra, abban azonban a kutatók egyetértenek, nagyon nagy baj lenne abból, ha a becslések szerint a növények több mint háromnegyedének beporzását végző rovarok kiesnének az ökoszisztémából.

Egyetlen, átlagosan 40-60 ezer egyedből álló méhkolónia naponta 300 millió virág beporzására képes, szerepük a mezőgazdasági növénytermesztésben, így az emberiség élelmiszer-ellátásában is létfontosságú.

Becslések szerint a beporzás a globális növénytermesztés mintegy 30 százalékának, míg a vadon élő növények körülbelül 90 százalékának megtermékenyítéséhez elengedhetetlenül szükséges, ebben azonban a házi méheken kívül számos más rovar, de madarak, denevérek és olykor egyéb állatfajok is részt vesznek.

A nap- és szélenergia, valamint energiatároló projektek fejlesztésével foglalkozó Community Energy méhbarát növényültetési gyakorlat bevezetésével és kaptárakkal igyekszik biztonságos és élhető közeget kialakítani a méheknek a naperőművek területén. Az első ilyen jellegű munkájában a cég mintegy 60 ezer méhnek otthont adó kaptárakat helyezett el a pennsylvaniai Elizabethtownban, a rovarok pedig a környező mintegy 50-250 négyzetkilométernyi terület farmjain végezhetnek beporzó tevékenységet. A szóban forgó, 2,6 megawattos naperőmű rögzített dőlésszögű állványrendszerre települt, és várhatóan évente körülbelül 3300 megawattóra villamos energiát fog előállítani a helyi főiskola számára.

Az erőművet kifejezetten úgy tervezték meg, hogy a méheknek kedvezzenek, de előnyeiből a beporzók megritkulásával fenyegetett közeli növénytermesztő farmok, így maga az élelmiszerellátási lánc is részesül.

A teljes cikk a portfolio.hu oldalán olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Magyar agrártechnológiákkal fejleszthető az afrikai mezőgazdaság Sertések precíziós takarmányozása algák hasznosításával Kenyérfogyasztás Magyarországon 2002 és 2017 között Új élet meglévő daraboknak, hulladék nélküli szabás vagy éppen slow fashion? A kozmetikumok a felesleges csomagolás bajnokai
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam