2019. november 14., Aliz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Vannak megoldások arra, hogy felkészülten reagáljon a magyar mezőgazdaság a klímaváltozásra

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.

A szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek – mondta Nagy István az MTI beszámolója szerint.

Rémisztő az éghajlatváltozás, amely azonban lehetőség is, amellyel élni kell – mondta a tárcavezető az ágazat modernizációját és technológiai fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva.

Nagy István agrárminiszter előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 5-én
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az agrárminiszter a Magyarország előtt álló főbb feladatokként

  • a termőtalajok minőségének megóvását,
  • az öntözéses gazdálkodás fejlesztését,
  • a levegőszennyezés és az élelmiszer-pazarlás csökkentését,
  • a digitalizáció erősítését a mezőgazdasági termelésben,
  • az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának pályázati támogatását,
  • valamint az erdőtelepítési program folytatását jelölte meg.

Nagy István jelezte, az agrárium egyedül nem tud megoldást találni a kihívásokra, szükséges az együttműködés a pénzügyi szektorral, hogy növekedjen az agrárszektor technológiai fejlettsége és versenyképessége, illetve csökkenjen a klímaváltozás hatása.

A miniszter szerint a magyar agráriumban 60 százalékos fejlődési potenciál rejtőzik, és látszik, hogy van igény az élelmiszer-gazdaság és a mezőgazdaság által előállított termékekre. Az elmúlt időszakban 12 ezermilliárd forint európai uniós forrás állt rendelkezésre agrárpályázatokra, a gazdák a keretet négyszeresen igényelték túl. Ez is jelzi, hogy „van bizalom, munkakedv és befektetési szándék a magyar agráriumban, a gazdák dolgozni akarnak” – hangsúlyozta.

Nagy István a „klímaharc” legnagyobb kihívásának a termőtalaj minőségének megóvását nevezte, utalva arra, hogy az elmúlt ötven évben kilencven százalékkal csökkent a talajok tápanyagtartalma és termőképessége.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a növénytermesztésben-talajművelésben a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza-alapú gazdaság fejlesztésére.

A kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. Kitűzött cél további 100 ezer hektár öntözhetővé tétele 2024-ig, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak.

Vetőgép egy szántóföldön a Somogy megyei Hollád határában 2018. szeptember 5-én
Fotó: MTI/Varga György

A levegőminőség javítását illetően a miniszter leszögezte, a mezőgazdaság – azon belül az állattenyésztés és a trágyakezelés – a teljes ammóniakibocsátás 90 százalékáért felel, cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10 százalékkal, 2030-ig pedig 32 százalékkal csökkenjen. Ezért az agrártárca 2020 után elsősorban olyan előírásokat, illetve támogatásokat tervez, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához.

A digitális agrármegoldások elterjedésének fontosságáról szólva azt mondta,

az Európai Unióban elsőként Magyarország fogadta el a Digitális Agrárstratégiát, amely tartalmazza a mezőgazdaságot érintő modernizáció várható hatásait, és feltárja a digitalizációban rejlő előnyöket.

Fejlesztenék a meglévő digitális háttér-infrastruktúrát, megújítanák az agrometeorológiai mérőhálózatot, illetve modernizálnák a növényvédelmi előrejelző szolgáltatásokat.

Nagy István a Vidékfejlesztési Program hangsúlyos célkitűzésének nevezte az épületek és a beépített technológiák energetikai szempontú korszerűsítését, valamint az erdőtelepítések ösztönzését. Elmondta, a telepítések fenntartásához szükséges támogatásokat 80-130 százalékkal emelte, magához a telepítésekhez használható forrásokat pedig megduplázta a tárca.

A kifejezetten magángazdálkodók rendelkezésére álló dotációkkal a lehető legrövidebb idő alatt mintegy 25 ezer hektáron szeretnénk erdőket létrehozni.

Neked ajánljuk
Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Növényvédelemmel az emberiségért Minden negyedik emlősfaj kihalhat Nagy-Britanniában Színpompás konfetti környezetkárosítás nélkül Még napokig nem tudják megfékezni a bozóttüzeket Ausztráliában
Tovább a forrásra: pestisracok.hu
Vissza
Hírfolyam