2019. október 17., Hedvig
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A gabonák vad rokonai jobban tűrik a felmelegedést

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk „klímaállóvá” tenni kultúrnövényeinket is.

Egy 28 évet átfogó kutatásból kiderül, hogy a vadon élő gabonafélékben olyan hasznos mutációk vannak, melyek segítenek a növényeknek átvészelni a növekvő hőmérsékletet. Az erről szóló kutatás a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.

„A 28 év alatt 28 generációnyi vadon élő gabonát vizsgálva kimutatható volt, hogy a növényekben több olyan genetikai mutáció is felgyűlt, melyek segítségével a populáció alkalmazkodni tud a megváltozott körülményekhez”

– mondta el a kutatás vezetője, Yong-Bi Fu, a kanadai mezőgazdaságért és élelmiszerekért felelős kormányügynökség egyik tudósa.

Emmer búza Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Néhány kutatásban szereplő példány nem élte túl a melegedő klímával járó környezeti változásokat, de voltak, amelyek képesek voltak az alkalmazkodásra. A tanulmányban 10 Izraelből származó emmerbúza-populációt használtak. Fu szerint a hőmérséklet emelkedése az elmúlt három évtizedben összesen két Celsius-fok volt, ami hasonló mértékű, mint amit a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény is betartatni remél.

Az Egyesült Királyságban dolgozó tudósok betegségeknek ellenálló géneket próbálnak klónozni a vadon élő rokonfajokból, mely módszerrel a kultúrnövényekben egy egész sor rezisztenciát lehetne kialakítani. Hasonló módon a klímarezisztens géneket is át lehetne ültetni az élelmiszernövényeinkbe a vadon élő rokonaikból.

Tavaly a tudósok 100 ezer búzagén helyét azonosították, amely kulcsfontosságú mozzanat volt az éghajlatváltozásnak ellenálló élelmiszernövény-fajták jövőbeni nemesítéséhez.

Az ENSZ becslése szerint a búzatermesztésnek 2050-re 60 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy ellássa az egyre gyarapodó népességet, mely az előrejelzések szerint 9,6 milliárd lesz.

A legnagyobb veszélyben lévő termények között van a búza, a kukorica, a rizs és a cirok is, melyek az emberiség által fogyasztott kalóriamennyiség csaknem felét adják.

Világszerte 1700 nagyobb mezőgazdasági génbank található, ahol hétmilliónál is több mintát tárolnak. A tudósok számára így megtalálni a kívánt géneket olyan, mint tűt keresni a szénakazalban.

Neked ajánljuk
A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát Gimnazista feltaláló – Saját almafájuk adta az ötletet Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Ne maradjon le semmiről! Elérhető a Budapesti Víz Világtalálkozó mobilapplikációja A Föld egyik legfontosabb élőlénye mobiltelefonoktól is pusztul?
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam