2019. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megszállott zalai hobbikertésztől jön a magyar kivi

Becsehely egy kétezer fős település az ország délnyugati határán, Nagykanizsától 16 kilométerre, a Muraköz kapujában. Miklós Ákos Márton itt termeszt 2012 óta nagy tételben kivit: tavaly 4 hektáron 23 tonna termett, de a birtok még nem érte el a maximális kapacitását. Hermann Irén írása.

„Ez a sárga kivi. Citromsárga a gyümölcshúsa belül, kevésbé szőrös a héja, mint a zöld fajtának, és az íze édesebb, mézesebb, kicsit ananászos zamata van. Érés előtt sárgul be, lebomlik a gyümölcshúsban a klorofill, akkor nyeri el végleges színét. Jóval drágábban értékesíthető, mint a megszokott zöld kivi” – kezdte Miklós Ákos Márton épp a kivétellel kiviföldjének bemutatását. Szüret előtt bő egy hónappal jártunk nála, amikor már érdemes volt fotózni is a meseszép dombon fekvő birtokot.

Már a Mi Vidékünk indulásakor, év elején mentünk volna, de akkor még csak a töveket láttuk volna. Nyár végén viszont már pontosan látszott, miből lesz az a 23 tonnányi gyümölcs, amiről valószínűleg a vásárlók többsége nem sejti, hogy Magyarországon terem. Pedig a kivi nem számít kirívónak Zalában, magánkertekben is felbukkan, szereti ugyanis a zalai klímát.

Fotó: index.hu/Bődey János

Jogvédett kivi

A sárga kivi, amivel a növénytanórának is beillő körbevezetést kezdtük, az Udinei Egyetem Soreli nevű fajtája, egy licences, jogvédett fajta, ami azt jelenti, hogy még a helyrajzi számot is meg kellett adnia a gazdának, hogy hova ülteti. Utána már legalább termelheti, forgalomba is hozhatja, nem úgy, mint például a még ennél is szigorúbban jogvédett Pink Lady almát, ahol az értékesítési lánc is szigorúan meghatározott: akinek terem, nem adhatja el annak, akinek akarja, csak egy zártkörű rendszerben kereskedhet vele. (Az almapiaci őrületről írtunk is nemrég.)

Bár a kivi eredetileg Kínában őshonos, a világ Új-Zéland segítségével ismerte és szerette meg, az ország az egyik legnagyobb kiviexportőr. Olyannyira fontos termékük, hogy az értékesítés is teljesen központosított, egykapus, a termelők külön nem is forgalmazhatják a gyümölcsöt. Még az északi és a déli félteke is kooperál egymással:

Meghatározott ideig csak az olasz, később a spanyol, majd az új-zélandi kiviket lehet forgalomba hozni, hogy összehangolják az éréseket.

A kivi alkalmas is erre, megfelelő hűtéssel akár fél évet is kibír.

A sárga kivi hektáronként 80 tonna gyümölcsöt is tud adni, de Magyarországon nem ez, hanem a zöld kivi, azon belül is a Hayward fajta az, ami elterjedt, a sejttálcák is, amiben szállítják, ennek a fajtának a méreteire készültek. Ez viszont hektáronként csak 20-25 tonnát tud. A becsehelyi birtokon is ebből van a legtöbb, csaknem négy hektárnyi.

Miklós Ákos Márton gyerekkorától arról álmodozott, hogy Magyarországon is ültethessen a családi utazások alkalmával megismert mediterrán növényeket. Családi összefogással 2012-ben vett földet Becsehelyen, ahol elsősorban a klímában bízott. A völgyhöz képes rendre enyhébb itt az idő, ritka a fagy, így bátran lehetett kísérletezni a melegebb éghajlatot kedvelő növényekkel,

A „dombhatás” hátterében az áll, hogy a szlovén határ menti sáv, ahol Becsehely is fekszik, az Alpok szélárnyékában van. Ebből következően ha egy sarki, északi hideg érkezik, akkor az alsó, egy kilométeres légoszlopnak „levágja a lábát”. És mivel jóval kisebb a légmozgás, a völgyekben sokszor még hidegebb is van, mint az ország többi részén, közben ezeken a dombokon az egész ország legenyhébb hőmérsékletei vannak.

A sárga húsú kivi ritkább, de nagyobb a termésátlaga
Fotó: index.hu/Bődey János

„A magyar meteorológiai mérőhálózatból ez nem derül ki, mert nem mérnek itt a dombon.

Amióta világ a világ, azóta itt a völgyek alján mérik a hőmérsékletet, és elkönyvelték azt, hogy itt csak fagytűrő növényeket lehet nevelni, amiről kiderült, hogy nem igaz

– magyarázta Miklós Ákos Márton. A dombhatás pedig működik a téli és a tavaszi éjszakákon is, így a legnagyobb veszély, a fagykár megúszható, ami azért is fontos, mert az ez elleni védekezés borzasztó költséges lenne egy ekkora területen.

A riport az index.hu-n folytatódik.

Neked ajánljuk
A génszerkesztéssel szarvatlanított marhák átörökítik utódaikba a szarv hiányát Gimnazista feltaláló – Saját almafájuk adta az ötletet Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája Ne maradjon le semmiről! Elérhető a Budapesti Víz Világtalálkozó mobilapplikációja A Föld egyik legfontosabb élőlénye mobiltelefonoktól is pusztul?
Tovább a forrásra: index.hu
Vissza
Hírfolyam