2020. január 29., Adél
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A szándék már megvan

A Bayer neve mostanában leginkább a Monsantóval való egyesülés és az egyik legnépszerűbb növényvédő szerük, a glifozáttartalmú Roundup betiltása miatt jelent meg a sajtóban. Pedig a vállalat nagyban dolgozik azon, hogy egyre környezettudatosabb legyen: egyelőre még nem tudja, pontosan hogyan, de ambiciózus célok már vannak, és januárra várható a részletes terv kidolgozása.

A 24.hu munkatársa a Future of Farming (Gazdaság Jövője) konferencián járt, és megnézte, mire készül a legnagyobb mezőgazdasági szereplő a klímaváltozás megfékezése érdekében.

Nagyjából egy évvel ezelőtt a német székhelyű óriásvállalat, a Bayer felvásárolta a világ talán legrosszabb hírnevű cégét, a Monsantót (mégiscsak nehéz másik olyan vállalatot találni a világon, ami ellen évente felvonulást tartanak), ezzel pedig a világ legnagyobb vegyipari agrárvállalatává vált, és a bolygó első számú vetőmag- és növényvédőszer-forgalmazója lett.

A felvásárlással a Bayer azt kockáztatta, hogy a Monsanto elképesztően rossz híre a vállalatra is rányomja a bélyegét, ezért a márkanevet szinte teljesen beolvasztották, és – ettől némileg függetlenül, de okos időzítéssel – az összeolvadás után egy évvel a cég egy kétnapos konferencián ismertette a környezettudatos, fenntartható mezőgazdaság jövőjéről szóló elképzelését.

Liam Condon, a termeléstudományi divízió elnöke Fotó: 24.hu

A rendezvényen a Bayer szakértői és újságírók mellett a mezőgazdaság különböző területeiről érkező szakemberek is részt vettek, ráadásul a spektrum mindkét végéről: hiába a Bayer szervezte a konferenciát, felszólaltak olyan kutatók is, akik a vegyi növényvédők ellen foglaltak állást. A környezettudatos elképzelések pedig tényleg átalakíthatják a jelenlegi szennyező folyamatokat, hiszen a Bayer komolyan képes hatni az egész piacra.

A mezőgazdaságban veszik el az emberiség által felhasznált édesvíz fele, ráadásul kémiai termékek (műtrágya, rovarirtók, gombaölők) is belekerülhetnek a talajvízbe, ami komoly környezeti problémákat okozhat a későbbiekben.

A mezőgazdaságból érkező légszennyezés elsősorban az ammónia miatt problémás, de a szállítás és az aratás sem egy környezettudatos tevékenység. Az ágazat metánkibocsátása sem elhanyagolható, ahogy a szén-dioxidé sem, ráadásul az erdőirtással és az újabb és újabb földek felhasználásával lehetetlen hosszú távon fenntartani az egyensúlyt.

Táplálni az emberiséget, és nem éheztetni a bolygót

A Bayer németországi központjában tartott konferencia jelmondata a

tápláljuk az emberiséget úgy, hogy nem éheztetjük a bolygót

volt, ami egyébként jól összefoglalja a jövő egyik legnagyobb kihívását. Az egyre növekvő népesség élelmiszer-ellátása a jelenlegi módszerekkel nem fenntartható, hiszen a becslések szerint 2050-re legalább 9,7 milliárdan leszünk a Földön, a mezőgazdaság pedig már most borzasztóan környezetszennyező, arról nem is beszélve, hogy mennyi természetes erdőtakarótól szabadítja meg a Földet (elég csak az amazonasi erdőtüzekre gondolni). A 2000 és 2010 közötti időszakban a Yale kutatói szerint az intenzív mezőgazdaság felelt a trópusi és szubtrópusi országok erdőirtásának 80 százalékáért.

További kétmilliárd ember még több elveszett természetes erdőtakarót és még kevesebb fát jelent, ami azzal is jár, hogy a növények nem kötik meg a légkörből a szén-dioxidot, a globális felmelegedés pedig felgyorsul.

A Bayer elég ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: 2030-ra 30 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a cég tevékenységeiben, 30 százalékkal csökkentené a környezeti hatását, valamint 100 millió kistermelőt szeretnének fenntartható gazdálkodáshoz megfelelő digitális eszközökkel és lehetőségekkel ellátni.

Klaus Kunz előadás közben Fotó: 24.hu

Klaus Kunz, a terméstudományi divízió üzleti és fenntarthatósági elnöke azonban elmondta: egyelőre még a cégen belül sem tiszta, pontosan hogyan fogják elérni ezeket a célokat, nincs részletes terv, nincs pontos vezérvonal – éppen ezért a belső folyamatokban is óriási kihívást jelent, hogy tartani tudják a vállalásokat. Arról sem sikerült többet megtudni, hogy milyen ajánlások vezettek a 30 százalék megállapításához: az újságírók hiába kérdezték Jesus Madrazót, aki szintén a fenntarthatóságért felelős, csak annyit árult el, hogy már jóval az IPCC-ajánlások előtt elkezdtek dolgozni a célokon, de hogy ezek mi alapján születtek meg, azt nem tudni.

A cikk a 24.hu-n folytatódik tovább.

Neked ajánljuk
A génszerkesztés gondolatával kacérkodnak a németek Míg nő a Föld lakossága, csökken a termőterület nagysága Ezzel a géppel bárhol termelhetünk zöldséget a lakásban: itt a beltéri növénytermesztő 2020 – a szuperév Hófehér fuga vegyszer nélkül, házilag
Tovább a forrásra: 24.hu
Vissza
Hírfolyam