2019. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre több a mesterséges élelmiszer

Ugrásszerűen megnőhet a következő években a genetikai, biotechnológiai eljárásokkal létrehozott új növények és egyéb élelmiszeripari termékek globális terjedése. A folyamatot az agrá­riumban zajló robbanásszerű technoló­giai fejlődés hajtja, és a társadalmi kihívásokkal indokolják a létjogosultságát. Ám sokan óvatosak a kérdésben.

Jelentősen felgyorsulhat a génmódosítással, génszerkesztéssel, egyéb biotechnológiai eljárással létrehozott élelmiszer-alapanyagok megjelenése a világpiacokon, ami versenyképességi előnyt ad a technológiákat alkalmazó államoknak – derül ki a Gazdasági Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) új előrejelzéséből.

A legmodernebb technológiákkal létrehozott, laboratóriumi körülmények között új tulajdonságokkal felruházott, nemesítettnek nevezett növény- és állatfajok egyre szélesebb körű és gyorsabb elterjedését alapvetően az innováció és a társadalmi folyamatok segítik elő.

A tudósok az agrárinnováció fontos részeként a növénynemesítés hosszadalmas folyamatát szeretnék lerövidíteni a génállomány módosításával, a gének szerkesztésével. Az új tulajdonságokkal felruházott fajtáknál elsődleges szempont a jelentős hozamnövelés és a nagyobb ellenálló képesség.

Fotó: vimeo.com

A tudósok egyik legfontosabb célja, hogy mielőbbi megoldást találjanak a túlnépesedés miatt robbanásszerűen növekvő élelmiszerigények kielégítésére, illetve elősegíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is.

Ugyanakkor vallási, kulturális szempontok miatt, elővigyázatosságból vagy a ma még nem ismert közép- és hosszú távú hatásoktól tartva a társadalmak többsége elutasítja az élelmiszer-előállításban a géntechnológiát.

Az ellenzők lényegében az emberi tényezőre hivatkoznak, mondván: lehetetlen ellenőrizni, pontosan mi zajlik a laboratóriumokban, s egy esetleges hiba, túlkapás milyen nem várt következményekkel járhat.

Az 1990-es évek közepétől 33 különböző növényfaj kapott engedélyt az OECD-országokban, beleértve a mezőgazdasági célú fajtákat, a dísznövényeket és a fafajokat. Eleinte a növényeket csak olyan új tulajdonságokkal ruházták fel, mint a kártevők elleni védekezés képessége.

A GM-növények 99 százaléka világszerte négy fajtára korlátozódik: a szójababra, a kukoricára, a repcére és a gyapotra.

Manapság a géneljárásokkal a nemesítési idő lerövidítése is elsődleges cél, mivel a hagyományos növénynemesítés meglehetősen időigényes folyamat. Ugyanakkor az eljárások lehetővé teszik, hogy az újonnan megalkotott fajta szárazságtűrő legyen, a vad fajtáktól eltérő – előre meghatározott – tápanyag- és vitamintartalommal rendelkezzen. A GM-hibridek termesztésbe vonásánál ráadásul figyelembe kell venni ezen fajták környezetre gyakorolt hatását is.

Az elmúlt 23 évben közel 192 millió hektárra nőtt a génmódosított növények vetésterülete világszerte, jelenleg 26 országban engedélyezett a köztermesztés. Az Európai Uniót is beleértve 77 állam az ilyen alapanyagok felhasználásával készült termékek, takarmányfélék behozatalát, felhasználását nem tiltja, de a termesztést igen.

A legnagyobb GM-termesztők az Egyesült Államok, Brazília, Argentína, Kanada és India: a globális vetésterület több mint 91 százalékát fedik le. A fejlődő országokban elterjedtebb a GM-termesztés. Magyarországon tiltott a génmódosított termesztés, ám az EU több országában engedélyezett. Alapanyagként számos állati és emberi fogyasztásra szánt termékben jelen van a globális piacokon.

Neked ajánljuk
Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban Indiana Jones módjára gyűjtötték tudósok haszonnövények vadon élő rokonainak magjait Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen A növekvő hőség árát mindenki megfizeti Összefogás a klímavédelemért: évente hatvan szénerőmű kibocsátását spórolják meg a vállalatok
Tovább a forrásra: magyarnemzet.hu
Vissza
Hírfolyam