2019. december 7., Ambrus
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Elsőként térképezték fel a batátavírusokat hazánkban

A korábban alig ismert melegigényes édesburgonya fokozatosan beépül a hazai szántóföldi kultúrák közé, emellett rohamosan terjed a dísz-batátaváltozatok felhasználása is. A növényt leginkább a vírusok betegítik, és feltételezhető, hogy a szaporítóanyagok fertőzöttsége sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Ezért is nagy jelentőségűek a hazai virológiai vizsgálatok.

A NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet virológusainak figyelmét a dél-magyarországi kísérleti állományban előforduló, mozaiktüneteket mutató növények hívták fel 2017-ben és 2018-ban.

Az onnan származó növények házikertben utántermesztett gumóit idén tavasszal üvegházban hajtatták, nyáron pedig különböző batátafajták szabadföldi állományait tanulmányozták Szeged közelében.

A házikerti termesztésből származó gumók és az üzemi táblák vizsgálata egyaránt azt bizonyította, hogy Magyarországon batátavírusok fordulnak elő, amelyekről – nemzetközi adatok ismeretében is – jól tudott, hogy terjedésük súlyos termésveszteséggel járhat.

A gumók vírusmentessége tehát – hasonlóan a burgonyához – kulcskérdés a védekezésben.

Klorotikus foltosság tünetei cserepes batátapalántán Fotó: magyarmezogazdasag.hu/Dr. Salamon Pál

A szaporítóanyagokat nevelő és forgalmazó cégeknek fontos feladata a fajták vírusmentességének megállapítása és annak fenntartása.

A vírusmentesség elérhető merisztémaszaporítással és hőkezeléssel, majd azt követően legalább az első és második növénygeneráció izolátorházakban történő szaporításával.

Az egyesült államokbeli, izraeli és ausztrál példák mutatják, hogy a vírusmentes vagy vírusmentesített állapot hosszabb ideig fenntartható és ugrásszerű hozamnövekedést eredményez.

A batátagumók vírusfertőzöttsége komoly termésveszteséggel járhat
Fotó: magyarmezogazdasag.hu/Dr. Salamon Pál

A megfelelő szabályok betartása nélkül viszont hosszú távon nem biztosítható a vírusmentesség. A kutatók szerint ezen rendszabályok tudományosan megalapozott kidolgozása és ellenőrzése állami feladat kell, hogy legyen, mert csak így védhető meg a termelői érdek.

Dr. Salamon Pál, Hajnik Lilla és dr. Szabó Zoltán írását az édesburgonyát fertőző jelentősebb vírusokról, az általuk okozott tünetekről, a hazai előfordulásukra és azonosításukra vonatkozó első eredményekről, valamint a védekezés lehetőségeiről a Kertészet és Szőlészet 46. számában olvashatják.

Neked ajánljuk
Indiana Jones módjára gyűjtötték tudósok haszonnövények vadon élő rokonainak magjait A felhőből érkező adatok alapján szántanak és vetnek Vegyszermentes veteményesek, avagy virágokkal a kártevők ellen Tömegesen kóborolnak éhes jegesmedvék a csukcsföldi város közelében A karácsony az ajándékozás és az adományozás ideje...
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam