Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára – mondta Roszík Péter, a szervező, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.

Jelenleg a munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást. Neményi Miklós akadémikus, a Széchenyi Egyetem professzora arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz.

Jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amelyben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. A kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modellek

lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunka-igényes folyamata a gyomszabályozás.
Erre is bemutattak számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. A résztvevők bepillantást nyerhettek a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az év biotermelője és biogazdasága, az év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámoló a konferenciáról a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvasható.