Mindenütt jó, de legjobb otthon...
2020. április 4., Izidor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A felhőből érkező adatok alapján szántanak és vetnek

Az ide évre tervezett talajszkenneléssel végeztek, a menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, és addigra elkészülnek a vetésmélységet, illetve a tőszámot vizsgáló fajtakísérletek is. Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a teljes vetésterületén precíziós növénytermesztésre készül.

Egy áprilisi nap kora reggelén a traktoros felül a gépre, elindítja, csatlakozik az internethez, a felhőből letölti az aznapi feladatait, azt feltölti a cégnél alkalmazott valamely Advanced Farming System irányítási rendszerbe. Az AFS-be a növénytermesztő kollégák már előző nap betáplálták, hogy melyik tábla mely szegletében, milyen mélységbe, mekkora tőszámmal kell az oda szánt vetőmagot elvetni. A traktorosnak nincs más dolga, mint elmenni az adott táblához, a munkagépet megfelelően beállítani, és a traktor-vetőgép rendszer a GPS-navigáció adatai alapján az előre betáplált térképek szerint megkezdheti a vetést.

Ez a gyakorlat egy-két éven belül egészen hétköznapi lesz a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban, ahol zajlik a precíziós gazdálkodás előkészítése. Mindez több területet ölel fel. A leglátványosabb természetesen az eszközpark fejlesztése.

Monitorkép műtrágyaszórás közben
Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Mezőhegyesen 2016 végétől 3 milliárd forint értékben vásároltak új, a precíziós növénytermesztésben használható erő- és munkagépeket, és a továbbiakban várhatóan évi 500 millió forintot fordítanak folyamatos cserékre, fejlesztésekre.

Ezzel párhuzamosan készülnek a precíziós növénytermesztés adatforrásául szolgáló talajtérkép-állományok is.

A talajszkenner elektromos vezetőképességet, illetve ellenállást mér, ez alapján meghatároz egy úgynevezett EC-értéket, amely valójában nem talajtulajdonság, azonban a szakemberek kö­vet­keztethetnek belőle a talaj fizikai tulajdonságaira, kationcsere-kapacitásá­ra, po­rozitására, illetve agyagásvány-tar­tal­mára és tömörödési hajlamára. A talajszkenneléssel úgynevezett kezelésizóna-lehatárolást végeznek, amelynek az eredménye egy olyan térkép, amely azt is megmutatja, hogy egy-egy táblán belül hogyan alakulnak a talaj tulajdonságai.

Az adatokat további vizsgálatokkal ellenőrzik, validálják, így alakul ki az a térkép, amelyet a precíziós növénytermesztés során használnak.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Világűrben járt paradicsommagokat vetettek el egy veresegyházi üvegházban A precíziós gazdálkodás nem a szántóföldi növénytermesztők kiváltsága (videó) Támogassuk, segítsük a magyar gazdaság kis köreit! A karanténból ingyen elkóborolhatunk a könyvek univerzumába Kivilágított ablakok biztatták a világ nagyvárosait
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam