2020. január 20., Fábián, Sebestyén
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Indiana Jones módjára gyűjtötték tudósok haszonnövények vadon élő rokonainak magjait

Tudósok haszonnövények vadon élő rokonainak több ezer magját gyűjtötték be hat év alatt a világ legkülönbözőbb pontjain. Szerintük a magminták fontos szerepet játszhatnak a Föld egyre növekvő lakosságának élelmezésében akkor, amikor a globális felmelegedés veszélyezteti a növénytermesztést.

Négy kontinens 25 országának több mint száz tudósa 28 globálisan fontos haszonnövény 371 vadon élő rokonának 4644 magmintáját gyűjtötte be gyalogosan, gépkocsival, csónakon, lovon, sőt elefánton utazva a világ legtávolabbi pontjaira.

„Nem egy parki sétáról beszélünk. Ezek az utazások gyakran veszélyesek és fizikálisan embert próbálók voltak hőségben, porban, vadállatok jelentette veszélyek közepette”

– mondta Hannes Dempewolf, a Crop Trust nevű globális kezdeményezés vezetője, hozzátéve, hogy a magvakat gyűjtők által a terepről hozott történetek gyakran emlékeztetnek az Indiana Jones című filmek jeleneteire.

Vad vidékeken keresik a magokat a tudósok Fotó: croptrust.org

A Crop Trust a Brit Királyi Botanikus Kertekkel és a Kew Gardensben lévő Millenniumi Magbankkal (MSB), valamint norvég támogatással folytatja a maggyűjtést, amely

a legambiciózusabb globális erőfeszítés arra, hogy megőrizzék a haszonnövények vadon élő rokonainak a magjait.

A vadon élő növények ugyanis fejlődésük során képesek voltak zord körülményeket is túlélni, köztük a csapadékhiányt, az áradásokat, szélsőséges hőmérsékleteket és a rossz minőségű talajt, és így kiaknázatlan források lehetnek a klímaváltozásnak ellenálló növények termesztéséhez.

A növényeket veszélyezteti a mérték nélküli erdőirtás, a városok növekedése, a klímaváltozás és a háborús konfliktusok, és sokszínűségük elvesztése veszélyeztetheti a globális élelmiszer-biztonságot.

„A banán jól példája a veszélyeztetett növénynek, mivel egyre gyakrabban támadja meg betegség”

– mondta Chris Cockel projektmenedzser, felidézve, hogy a második világháború utáni időszakban majdnem kihalt a növény egy betegség miatt, amely most újra felütötte a fejét.

„Fontos, hogy az összegyűjtött magokat felhasználjuk, hogy visszahozzuk az elveszett genetikai jellegzetességeket, amelyek segítenek abban, hogy a banán ellenállóbb legyen különösen ezen betegséggel szemben” – magyarázta.

Neked ajánljuk
A génszerkesztés gondolatával kacérkodnak a németek Ezzel a géppel bárhol termelhetünk zöldséget a lakásban: itt a beltéri növénytermesztő Hidegtűrő brazil almafajták érkeznek Európába Nem csak szavakban zöldül a Visa Virágos hangulatban, műanyag nélkül
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam