A génszerkesztés gondolatával kacérkodnak a németek
Elkezdődött a nyílt vita a génszerkesztésről Európában. Megjelent egy szokatlan retorikai elem a témában, ez pedig éppen a zöldebb környezet ígérete a technika révén.
A német szövetségi agrárminiszter, Julia Klöckner (CDU) szerint a génállomány célzott módosítása fajazonos génekkel észszerű útja lehet annak, hogy a jövőben is biztosíthassuk az emberiség élelmiszerrel való ellátását. Klöckner nyitottnak mutatkozik az olyan új nemesítési technikákra, mint a genetikaollónak is nevezett Crispr/Cas – írja a handelsblatt.com.
„A technika révén lehetőségünk van a kultúrnövények gyorsabb, célirányosabb nemesítésére, hamarabb ellenállóvá tudjuk tenni őket az aszállyal, egyes kártevőkkel vagy kórokozókkal szemben, ezáltal fokozni tudjuk a termésbiztonságot" – mondta a német agrárminiszter, aki hatalmas innovációs lehetőséget lát az új technológiában, amit „vétek lenne nem kihasználni”. Véleménye szerint
a génszerkesztés a precíziós gazdálkodás része lehet, és hozzájárulhat a földekre kivitt agrokemikáliák csökkentéséhez, amellyel zöldebbé is lehet tenni a termelést.
Az agrarszektor.hu szerint a génszerkesztésről úgy beszélni, mint egy olyan technikáról, ami a környezetvédelmet is szolgálhatja, igen szokatlan dolog a GMO-ellenes Európában. Tekintve, hogy az unió politikáját alapvetően befolyásoló Németország agrárminiszterétől hangzottak el ezek a szavak a világ legnagyobb agrárkiállítása előtt, biztosra vehető, hogy a Hogan által előrejelzett diskurzus már elkezdődött.
Ráadásul minden adott is hozzá, hogy Klöcknernek igaza legyen. Ehhez az szükséges, hogy a fejlesztések valóban a növény hatékonyabb működését célozzák, például úgy, hogy a gyökérzete vagy anyagcseréje révén teszik erre alkalmasabbá. Így kevesebb műtrágyával, vegyszerrel is jobb hozamokat érhet el a gazdálkodó. A vírusrezisztencia tekintetében is előnyt jelenthet.
„Azt a csapdát azonban messze kerülni kell, amit a vegyszerellenálló GMO-k ástak. A gyomirtóra rezisztens kultúrnövénnyel nemhogy nem csökkent a környezet vegyszerterhelése, hanem nőtt, ami pedig a szupergyomok kialakulásához vezetett. Mellesleg dúsgazdaggá tette a rezisztens vetőmagot és a hozzá tartozó gyomirtót >>csomagban<< értékesítő cégeket” – olvasható az agrarszektor.hu honlapon.
A január 17-én kezdődő berlini Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche) 1926 óta óta minden év januárjában megrendezésre kerülő nemzetközi mező-, erdőgazdasági és élelmiszeripari expó, amelyre idén is 1800 kiállítót várnak a világ minden szegletéből. A német miniszterasszony úgy véli, a Grüne Woche jó alkalom lesz arra, hogy a társadalom és az agrárium „nemzeti párbeszédet” kezdjen egymással, s ennek érdekében a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a fogyasztói oldal, a média és a politika képviselői is jelen lesznek az expón.
„Muszáj megbeszélnünk, hogy mik a felek elvárásai egymással szemben, ezek mennyire teljesíthetők, és mibe kerülnek” – magyarázta Klöckner.
Az agrarszektor.hu kisfilmje a magyar biotechnológusok munkájáról:
