2020. szeptember 21., Máté, Mirella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz bio egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására. Ezt teszi a magyar–angol Ware házaspár is.

Ware Borbála, a Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke és férje, Péter 1994 óta biogazdálkodnak. Angliából tértek vissza Magyarországra, Borbála 4 éves volt, amikor szülei 1956-ban kivándoroltak.

Négy magyar szürke marhával kezdték, ám amikor a legnagyobb volt a gazdaságuk, 24 szürke marha, két ló, tíz disznó, öt, liba, számos kacsa és tyúk is tartozott a portához. Fogadtak önkénteseket is a világ minden tájáról, hogy a bio- és tájgazdálkodást tanítsák nekik. A falusi turizmus keretein belül szálláshelyet és friss tejtermékeket is kínáltak a hozzájuk érkezőknek. Napjainkra ugyan jóval kisebb a gazdaság, ám a biogazdálkodás mit sem változott a Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán, Sátormapusztán található portán.

S hogy miért éppen a szürke marhát választotta a család a biogazdálkodásának alapjaként?

A válasz kézzelfoghatónak tűnik, hiszen e jószág alkalmas arra, hogy tökéletesen hasznosítsa a gyenge minőségű legelőket. Az állatok ridegtartásban vannak, egyetlen csordában.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu/BNE

Napjaikban e gulya haszna a szaporulat levágása. Mire Gyulakeszibe, a vágóhídra kerül a jószág, már van gazdája minden porcikájának. A háziasszony ugyanis az internet segítségével előre kiméri valamennyi részét. Főként állandó kuncsaftok a vásárlóik, akik ha kell, egy évet is várnak, míg a kiválasztott bioszürkemarha-húshoz hozzájutnak.

A bio-veteményeskertben is megvan a tudománya annak, hogy mit kell egymás mellett termeszteni. A növények egymásra is kifejtik a hatásukat. Van, ami jól érzi magát egy másik közelében, sőt előnyös neki, mert segíti a kártevőkkel szembeni védekezésben, és vannak, amiket nem érdemes egymás mellé vetni.

Például a ruta jól érzi magát, ha zsályát ültetünk mellé – mutatja Ware Borbála, majd hozzáteszi, hogy általában gyógynövényeket ültet vetemény közé. De jó taktika az is, ha körbeveszi a kertet snidlinggel, hiszen annak kártevőriasztó hatása van, éppúgy, mint a büdöskének.

Ha „bióban” gondolkodunk, nem csak a saját pillanatnyi hasznunkra kell figyelnünk.

Fontos, hogy meghagyjunk virágzó zöldségeket, hogy legyen mit enni, beporozni a méheknek.

Fotó: veol.hu

És persze van még más apró, ám annál hasznosabb fogás is. Az édesköményről például jó tudni, hogy kizsarolja a talajt. Ezért időnként nagy adag komposztot kell alkalmazni a területén.

A biokertben a diófaleveleknek is fontos szerepük van. Ezekkel borítják be a veteményes ágyások közötti utakat. Ily módon a biokertészt szolgálja a diófalevél csíragátló hatása. Sőt a közhiedelemmel ellenkezően a komposztba is lehet rakni belőle, igaz csak akkor, ha komposztunk kevesebb, mint 25%-át teszi ki a diófalevél.

A másik fontos tétel a biokertészkedésben, hogy fedetten kell tartani a föld felszínét. Egyrészt a felső 15 cm-ben lakik az a milliárdnyi élőlény, amely egyensúlyban tartja a talajt. Ide vetjük a magokat is. Ha pucér a felszín, az nem jó – szögezi le Ware Borbála. Egyrészt kiszárad, kevésbé tartja meg a vizet, jobban lehűl, és ezek egyáltalán nem előnyösek a talaj élővilágának.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.

Neked ajánljuk
Amire senki nem gondolt: gyümölcsök fölé tettek napelemet Megoldaná a globális élelmezési problémákat egy magyar kutató Sokat nőtt az organikus élelmiszerek forgalma a briteknél Ausztriában már hidrogénüzemű vonattal is lehet utazni Ezért ilyen drágák idén a gyümölcsök
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam