2020. november 29., Taksony
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montrealban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

Az irodaházak tetejére ültetett szőlő tulajdonképpen az üvegek újrahasznosításának ötletéből fakad. A projekt azzal kezdődött, hogy megvizsgálták, az újrahasznosított üveg helyettesítheti-e a talajban a homokot. A szőlőültetvények a Montreali Kongresszusi Központ, a tartományi alkoholkereskedelemért felelős állami tulajdonú SAQ-szervezet, az Idegenforgalmi Intézet (ITHQ) és az Ubisoft Montreal számítógépes vállalat tulajdonában lévő épületek tetején nőnek.

Az első négy szőlőültetvény összesen 345 tőből áll, és ebben az évben telepítették az ötödiket, amely a világ legnagyobb városi tetőtéri szőlőültetvénye, több mint 200 tő.

Ez év májusában adta a város az első bort a Palais des Congres tetején betakarított szőlőből, ahol az első tövet 2017-ben ültették, és a termésből 30 palack bort készítettek. A következő szüret után körülbelül 100 üvegre elegendő bor várható. A borokat egyelőre nem értékesítik, tesztelik és megfigyelik a következő években, mondta Veronique Lemieux, a projekt koordinátora.

Fotó: Shutterstock

A montreali városi szőlőprojekt elsődleges célja az volt, hogy feltárja annak lehetőségét, hogyan tudnák helyettesíteni a homokot a földkeverékben a helyi újrahasznosítási központból származó törmelék üveggel.

Az ötlet abból a tényből származott, hogy a homokkészlet korlátozott, és a szőlő alatti üvegszemcsék segítenek a növénynek a gyorsabb érésében. Feltételezték, hogy a zúzott üveg a benne tükröződő napfény hatásának fokozásával felgyorsítja a növények érését a hideg környezetben, és emellett összetevőként működhet a talaj megfelelő szerkezetének biztosításában. „A finomra őrölt üveg tulajdonságai hasonlók a homokhoz, természetesen jelen vannak a szőlőültetvények talajában” – jegyezték meg a projekt szerzői.

„Ez a négy évig tartó kutatás segít meghatározni a rusztikus szőlőnövények városi környezetben történő fejlődését. Nem elsősorban a nemes szőlőfajtákra összpontosítunk, hanem inkább tanulási céllal kombinációk tesztelésére, és az újrahasznosított üvegpor felhasználásával innovatív módon járulhatunk hozzá a körforgásos gazdasághoz” – magyarázta Veronique Lemieux.

Veronique Lemieux projektvezető Fotó: au-lab.ca

A másik cél a klímaváltozás negatív hatásainak kivédése és a fenntartható gazdálkodás elősegítése. Tavaly decemberben a Guelphi Egyetem tanulmányt tett közzé arról, hogy az éghajlatváltozás miatt a kanadaiaknak egyre többet kell fizetniük az élelmiszerekért. A szerzők rámutattak egy olyan kutatás szükségességére, amely a kanadai éghajlattal szemben ellenálló növényfajták kiválasztását célozná. Hangsúlyozták, hogy támogatni kell azokat a projekteket, amelyek lehetővé teszik a helyi zöldségtermelést, amely alacsonyabb logisztikai költségeket és fokozott élelmezésbiztonságot jelent.

A városi szőlőültetvények alkalmasak arra, hogy felszívják az esővíz egy részét, ezzel elősegítik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet azáltal, hogy csökkentik a tetők hőmérsékletét, és életteret biztosítanak a biodiverzitás számára.

Neked ajánljuk
Ökogazdálkodás: megosztottságot teremt idehaza az uniós direktíva A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra Különleges hidrogéngyárral rukkoltak elő a kutatók Együtt lépnek az óriáscégek Mi a mókusok sikerének kulcsa?
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam