2020. november 23., Kelemen, Klementina
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát nem kisboltokban, hanem áruházláncokban értékesítik. Ott nem helyi termelők vetélkednek, hanem a magyar áruk versenyeznek az import termékekkel, ezért  csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével a Szóvetés című podcastsorozat keretében beszélgetett – számolt be róla a magyarmezogazdasag.hu.

Csányi szerint az agráriumot termelési oldalról kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány. Piaci oldalról ugyanakkor komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa-szektorba (Hotels, Restaurants, Cafés) beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben a tartós élelmiszerek elraktározása miatt ugrásszerűen megnőtt keresletet is.

Összességében az agrár-élelmiszeripar a többi ágazathoz képest szerencsésebben jött ki a válságból.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Az integráció fontossága kapcsán azt mondta: mintagazdaságokra, integrátorokra szükség van a magyar mezőgazdaságban.

Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok, ahol a szövetkezetek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg: az élelmiszeripari szereplők építik ki a saját beszállítói, termelési láncukat az alapanyag biztosítása érdekében.

Ez utóbbi talán gyorsabban és szervezettebben tud megvalósulni, de Csányi Sándor szerint mindkét út járható. Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szervezete: napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát a korábbiakkal ellentétben nem kisboltokban, hanem áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó minőséget.

Az áruházláncokban nem helyi termelők vetélkednek, hanem a magyar áruk versenyeznek az import termékekkel, ezért Csányi Sándor szerint csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony.

Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segíteni a termelőnek, mert folyamatosan követi a technológiai változásokat, újításokat. Az együttműködés, a hosszú távú elköteleződés minden szereplőnek biztonságot ad. Csányi Sándor szerint

legalább 30–50 mintagazdaságra lenne szükség az országban, amelyek összefogják a termelői csoportokat, mivel „ma már egy komoly élelmiszer-kereskedő megköveteli, és biztosítva látni szeretné, hogy a földtől a polcig honnan jött az az élelmiszer, milyen alapanyagból és hogyan készült”.

Hangsúlyozta: az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent.

Az integráció elősegítése, támogatása nem azt jelenti, hogy nincs szükség kistermelőkre, mert lehetnek olyan speciális termékek, olyan térségek, ahol egy-egy kistermelő jól tud boldogulni, de aki a nagy láncokba akar beszállítani és tömegterméket állít elő, az biztonsággal csak akkor tud létezni, ha integrációban működik.

A beszélgetésben szóba került az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiája, amellyel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy

50 százalékkal kell csökkenteni a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét, miközben például Hollandiában hektáronként háromszor annyit juttatnak ki, mint hazánkban.

Az elnök-vezérigazgató szerint aki Magyarországon hatékonyan tud élelmiszert előállítani, és az élelmiszeriparban korszerű technológiát alkalmaz, az előbb-utóbb jól jár. A világban ugyanolyan forradalom zajlik, mint az 1970-es években, amikor az iparszerű termelés elkezdődött. Most itt a precíziós gazdálkodás, a robotizáció, a digitalizáció, valamint az öntözés is alapkérdés a jövő szempontjából – mondta Csányi Sándor.

Neked ajánljuk
Kártérítést kapnak a holland gazdák, ha felhagynak az állattenyésztéssel Világszerte csökken a talaj foszfortartalma az erózió miatt Éghajlatváltozásra hangolva – Hormonszabályozott gyökérnövekedés Pszichológusok ingyenes online előadásokkal segítik a lelki egészség megőrzését a járvány idején Fantasztikus képek egy lápvidékről, ahol idomított kormoránok fogják a halakat (képgalériával)
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam