2020. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megoldaná a globális élelmezési problémákat egy magyar kutató

A népességnövekedés miatt olyan fenntartható módszereket kell alkalmazni az élelmiszer-termelésben, amelyek a hagyományos eljárásokkal szemben kevésbé környezetszennyezők, és lehetővé teszik a nagyobb tömegek ellátását. Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertes kutatója szerint a kereskedelmi méretű akvapónia lehet az egyik megoldás.

A Világgazdasági Fórum (WEF) legfrissebb, 2020-as Globális Kockázatok riportjának előrejelzése szerint 2050-re megduplázódik a Föld népességének élelmiszerigénye, amelynek előállítása a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel már nem lesz lehetséges.

Az élelmiszer-termelés során ezért olyan fenntartható megoldásokat kell alkalmazni, amelyek kevésbé károsítják a környezetet, de alkalmasak arra, hogy nagy tömegeket lássanak el tápanyagban gazdag zöldséggel, gyümölccsel.

Bolygónk erőforrásainak megőrzésében az is sokat segít, ha előtérbe helyezzük a növényi eredetű ételek fogyasztását a hús helyett.

Egy fiatal magyar kutató, Szmetana Kornél és társa, Medvecz Réka egy eddig kevésbé elterjedt alternatív módszerrel,

az akvapónia kereskedelmi alkalmazásával orvosolná a problémát.

Fotó: storeinsider.hu

A módszer a halnevelés, valamint a vízalapú növénytermesztés ötvözése során létrejövő élelmiszer-termelési eljárást jelenti, amely alkalmas a nagy mennyiségű zöldség és halhús előállítására.

„Az akvapóniával történő élelmiszer-termelés áttörést hozhat a környezetvédelmi, valamint a társadalmi problémák megoldásában, mivel a termelés során nincs szükség termőföldterületre, és helyileg, akár saját kertben is kialakítható. Ennek következtében csökken a termékek kiszállítási ideje, így az emberek közvetlen közelében lenne lehetőség friss, bioélelmiszerek biztosítására. Az sem elhanyagolható tényező, hogy az akvapóniás termeléssel nem lenne szükség vegyszerek, főleg rovarirtók, műtrágya használatára sem” – mondta el Szmetana Kornél, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterszakos díjazottja.

„A halak és növények közös nevelésének gondolata az ókori keletről származik, a modern akvapónia azonban egy körülbelül 40 éves módszer, hazánkban jelenleg háztáji rendszerekként van jelen, ipari termelésben viszont még nem terjedt el.

A megoldással alternatívát szeretnék adni a hagyományos hazai gyakorlatokkal szemben. Előnye, hogy a környezeti tényezők kizárásával maximalizálni tudjuk a terméshozamot, továbbá a víz visszaforgatásának köszönhetően az ökológiai lábnyom lényegesen alacsonyabb lesz más mezőgazdasági eljárásoknál. Ez a technika a hazai élelmiszer-termelés és egyben a táplálkozás megreformálására is alkalmas lenne. A helyileg vagy akár a városok körül, a fogyasztók közvetlen közelében is telepíthető üvegházak hatására el tudna terjedni a több zöldség és hal fogyasztásán alapuló étrend, elősegítve az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozást” – hangsúlyozta a fiatal kutató.

Neked ajánljuk
Amire senki nem gondolt: gyümölcsök fölé tettek napelemet Drónra és okostraktorra vágynak a gazdák Sokat nőtt az organikus élelmiszerek forgalma a briteknél Fontos kérdések dőlnek el a közeljövő uniós mezőgazdaságára nézve A jövő útja napelemmel van kirakva
Tovább a forrásra: stroeinsider.hu
Vissza
Hírfolyam