2020. október 25., Bianka, Blanka
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ezért éli most aranykorát a városi kertészkedés: 4 jó indok, hogy te is belevágj

A városi közegben való kertészkedés, növénytermesztés népszerűségén csak javított a pandémia. Közösségeket hozhat össze és erősíthet meg, segíti, hogy minél könnyebben juthassunk friss zöldséghez, gyümölcshöz, és utat mutat egy egészséges, ökotudatos életmódhoz.

A hellovidek.hu egy korábbi cikkben már írt arról, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások következtében sokak számára értékelődött fel a zöldfelület, a kert. A január-februárihoz képest megtöbbszöröződött azoknak a városiaknak a száma, akik tavasszal parcellázott telkek, konyhai kiskertek után érdeklődtek a vidéki polgármestereknél.

Az még kérdés, hogy a hirtelen megugrott érdeklődés elvezethet-e a vidék felértékelődéséhez is, az viszont bizonyos, hogy a városi közegben való kertészkedés egyre népszerűbb, amely népszerűséget csak növelte a pandémia. A lelkesedés tehát megvan, de a legjobb az volna, ha mindez nem csupán egy múló fellángolás lenne, hanem egy fenntartható tendencia – írja a hellovidek.hu.

A városi kertészkedésnek számos jótékony hozadéka van: közösségeket hozhat össze és erősíthet meg, segíti, hogy minél könnyebben juthassunk friss zöldséghez, gyümölcshöz, és utat mutat egy egészséges, ökotudatos életmódhoz.

Vertikális növénytermesztés Fotó: Shutterstock

Hogy a balkonládák megmentik-e a jövő városait, egyelőre még nem tudjuk, de az biztos, hogy az elmélet már évtizedek óta készen áll, sőt most már azt is tudjuk, hogy a gyakorlatban is működhet az elképzelés. Remek hazai példa erre Lőrinczi István tevékenysége, aki egy önfenntartó, apró mezőgazdasági rendszert hozott létre egy ferencvárosi bérház negyedik emeleti gangján, a permakulturális gazdálkodás jegyében. Istvánnal a Pénzcentrum készített interjút a téma kapcsán, amit itt lehet elolvasni.

A hellovidek.hu az Independent cikke alapján összeszedte, miért lenne fontos, hogy minél jobban elterjedjen és velünk is maradjon ez a „mozgalom”.

Zöldülő városok

A Föld lakosságának több mint fele városi környezetben él, és ez a szám valószínűleg már 68 százalék lesz 2050-re. A városi zöldség- és növénytermesztés legalább némi zöldfelületet csempészhet az urbánus környezetbe. Népszerűek például a közösségi kertek, ahol ki-ki művelheti a maga parcelláját, de a balkonkertészet is virágkorát éli. Minél több a növény a városban, annál jobb: elősegítik az épületek, utcák természetes hűtését, emellett a légszennyezés mérséklésében is kiemelt szerepük van.

Az élelmiszer-ellátás rugalmassága

Egy tanulságos külföldi példa: az Egyesült Királyságban fogyasztott gyümölcsök 84 százalékát, a zöldségféléknek 46 százalékát importálják. A brexit és a koronavírus-járvány veszélyeztetheti az állandó utánpótlást, a klímaváltozás okozta problémák (szélsőséges időjárás, vízhiány) is megakaszthatják a külföldről érkező élelmiszerek behozatalát. A belföldön, akár városi közegben termelt zöldségek, gyümölcsök segíthetnek az ehhez hasonló gondok csökkentésében, ráadásul a vertikális termesztés és a föld alatt termő növények jóval ellenállóbbak az extrém időjárással és a kártevőkkel szemben.

Fotó: Shutterstock

Egészségesebb életmód

A természetbe való kimozdulás, a kertészkedés rengeteget javíthat a mentális egészségünkön és a fizikai állóképességünkön egyaránt.

A városi termelők sokkal könnyebben férnek hozzá ezekhez a tápláló vitaminbombákhoz, a tevékenységük egyértelműen csökkenti a stresszt, és kevesebbszer fogyasztanak egészségtelen élelmiszereket,

azok az emberek pedig, akik részt vesznek ilyenben, értékesebbnek ítélik a fenntartható, egészséges és etikus forrásból származó élelmiszereket.

Városi növénytermesztés balkonládákban Fotó: Shutterstock

Színesebb ökoszisztéma

Egy nemrégiben készült tanulmány rávilágított arra, hogy a közösségi kertek, parcellák a beporzó rovarok egyfajta gyűjtőhelyeként működnek, hiszen jellemzően sokféle és termékeny növény található meg ezeken a helyeken. A megfelelő tervezés és kivitelezés segít, hogy még hasznosabbak legyenek a biológiai sokféleség szempontjából.

Ezek a tényezők (és még sok más is) arra ösztönöznek, hogy el kellene gondolkoznunk a városban való élelmiszer-termelés lehetőségein. A várostervezők és -fejlesztők is megvizsgálhatják, hogy mit kínálhat ez a fajta gazdálkodás az városi közegben.

Neked ajánljuk
Egyre tudatosabban fordulunk a tartósítószer-mentes és környezetkímélő élelmiszerek felé Robotikus üvegházak onthatják a friss zöldségeket (videóval) Mi lenne, ha mindenki vegán lenne? Kék bolygó címmel indít podcastot Áder János Aggasztó mértékben olvadnak a svájci gleccserek
Tovább a forrásra: hellovidek.hu
Vissza
Hírfolyam