2021. november 29., Taksony
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ökológiai kutatás: az ivermektin és a trágya

Magyar kutatók 2,5 millió eurós uniós támogatást nyertek a mezőgazdasági célú ivermektinalkalmazás környezeti hatásainak csökkentését célzó vizsgálatokra.  Az ivermektin nemcsak az állatokban élősködő parazitákat, hanem a területen élő ízeltlábúakat is elpusztítja, ezzel ökológiai és egyben gazdasági kárt is okoz.

Ennek a problémának a kiküszöbölésére keresik a megoldást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem és a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány kutatói.

A támogatást az ökológiai szemléletű legeltetési módszerek vizsgálatára nyerték az Európai Unió Természet és biodiverzitás programja keretében. A szakemberek szerint a szer körültekintőbb alkalmazásával csökkenthető a természet ivermektinterhelése.

Az ivermektinek közé tartozó féreghajtó és más parazitaellenes szerek Magyarországon a kilencvenes években terjedtek el. Az állattartók szempontjából előnyös tulajdonságuk, hogy sokféle parazitával végeznek, éppen ez okozza ökológiai kártételüket is.

Fotó: egeszsegkalauz.hu

Az a gond a parazitairtó szerekkel, hogy a trágyával kijutva a legelőre, az ott élő rovarokkal is végeznek. Az ivermektinek lassan bomlanak le, és a koncentrációjuk 30-40 napig olyan magas marad, hogy a trágyába rakott rovarpetéket és -lárvákat is elpusztíthatják.

Az ökológusok elismerik, hogy az ivermektin fontos szerepet játszik az állattartásban, és ezért nem is érvelnek a betiltása mellett.

Most olyan legeltetési rendszert próbálnak kifejleszteni, amelyben nem használnak féreghajtó szereket, vagy legalábbis korábban használják őket, hogy a legelőre hajtáskor már ne legyenek jelen az állatban.

A szer környezeti hatásainak csökkentése érdekében is azt kell elérni, hogy a legelés közben lerakott trágyában már ne legyen ivermektin.

Az ökológusok a kutatási projekt során a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Miklapuszta olyan legelőin dolgoznak, ahol régóta nem folyt állattartás, így a terület állati élősködőktől mentes. Ivermektinnel különböző mértékben kezelt juhokat és szarvasmarhákat fognak legeltetni. Vizsgálják majd a helyi rovarfaunát, a flórát, a rovarevő madarakat, illetve a haszonállatok egészségi állapotát is. Várakozásaik szerint a visszatérő rovarok hatására az őket fogyasztó madarak újra megjelenhetnek a területen.

Neked ajánljuk
Helen Fewster: Az ökológia nagykönyve Félbehagyták a világ első ökológiaiállam-kísérletét Medermonitort fejlesztettek Veszprémben Százezreket fenyegetnek a súlyos áradások következményei Dél-Szudánban A férfiak étrendje több üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár
Tovább a forrásra: alternativenergia.hu
Vissza
Hírfolyam