Az elsivatagosodás megakadályozásán dolgoznak a Dél-Alföldön
Folytatódhat a Homokhátság vízpótlását lehetővé tévő elengedhetetlen fejlesztési sorozat, amelynek célja az elsivatagosodás megállítása a dél-alföldi térségben. Az ország zöldségtermésének jelentős részét itt állítják elő.
A KÖTIVIÉP'B Kft. és a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében folyamatban lévő munka aktuális üteméről Mihálffy Béla, Csongrád-Csanád megye fideszes országgyűlési képviselőjelöltje számolt be Mórahalmon.
A Mórahalmon és a környéken gazdálkodók naponta szembesülnek azzal, hogy ha nem esik eső, tönkremegy a termés. „Az ország zöldségtermésének jelentős részét itt állítják elő, elsősorban sárgarépát, káposztaféléket, burgonyát, paradicsomot és paprikát termesztenek a gazdálkodók”
– mutatott rá a politikus.
A Tiszából származó víznek egészen Mórahalomig kell eljutnia. A kivitelezés során a 2020-ban elkészült szakaszhoz kapcsolódva a nyomóvezeték újabb 6158 méternyi szakaszát kell megépíteni.
A nyomóvezetéknek 800 l/s vízhozamot kell majd továbbítania, több mint 8 kilométer távolságra.

A mostani eseményen Mihálffy Béla emlékeztetett rá, hogy egy kormányhatározat 1,826 milliárd forintot biztosít arra, hogy a Zákányszékig kiépített csatornából eljuthasson a Tiszából származó víz Mórahalomig.
A fejlesztésnek köszönhetően az elkészülő rendszer a vízpótlás mellett alkalmas lesz a víz megtartására és az esetlegesen jelentkező belvíz elvezetésére is.
Az eseményen Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester felidézte: a Homokhátság vízpótlásának tervei 2009-ben készültek el, majd több lépésben, uniós támogatásokkal és a Norvég Alap pályázatainak segítségével létesülhettek a csatornák és átemelők Algyőtől egészen Zákányszékig.
A Tiszából kiemelt vizet 22 méterrel magasabbra kell emelni ahhoz, hogy eljuthasson a Homokhátságra. A másodpercenként átemelt két köbméter víz több ezer hektár föld öntözését teszi lehetővé – ismertette a politikus.
A fejlesztések következő lépése, hogy a gazdák öntözési közösségeket hozzanak létre, és így saját földjeiken elkészülhessen az üzemi öntözési infrastruktúra, részben vidékfejlesztési források felhasználásával.