Több öntözésre van szükség a mezőgazdaságban

A víz világnapja alkalmából tartott konferencián Nagy István agrárminiszter emlékeztetett, a kabinet célként tűzte ki, hogy az öntözött területek nagysága 87 ezer hektárról legalább a duplájára emelkedjen. Ezt segíti az a kormánydöntés, amelynek révén tíz éven keresztül évente mintegy 17 milliárd forintot fordítanak az öntözési infrastruktúra fejlesztésére.

Ezt a célt segítve az Országgyűlés is komoly döntést hozott meg, amikor elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt.

Tavaly 153 napon keresztül nem volt eső Magyarországon, így „indítottuk” akkor is a tavaszt, mint ahogyan most

– utalt a tartósan vízhiányos időszak hétfői elrendelésére Nagy István.

Előre-hátra mozgó, húzott tömlős lineárberendezéssel esőztetik a mintegy 180 hektáros területet Debrecen közelében. Az ország keleti részén a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekvő településnél a sokéves csapadékátlag 565 mm, de évenként 1,5 milliméterrel csökken, ezért a szántóföldi növénykultúrák öntözése elkerülhetetlen, nélkülözhetetlen az egyenletes termés biztosításához
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Kiszolgáltatottak vagyunk, mert a legtöbb folyó külföldről, más országok területéről ered és érkezik hozzánk, viszont ezeket a természetes vizeket sem hasznosítjuk megfelelően: kevesebb víz érkezik, mint amit „kibocsátunk” magunkból, a különbözetet viszont nem fogjuk fel, és nem gazdálkodunk vele. Nagy István úgy vélte, e téren teljes fordulatot kell végrehajtani, bő víz idején ezeket a vizeket meg kell őrizni.

Az agrárminiszter szerint

az élelmiszer-biztonság kérdése attól függ, hogy a rendelkezésre álló adottságainkat kihasználjuk-e, illetve képesek vagyunk-e biztosítani a termőföld termőképességét. Ha nem, akkor az ellátásunk kerül veszélybe.

Az orosz–ukrán háborúnak az ukrán mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásait sorolva Nagy István azt mondta, a háborús helyzet nagyon komoly felelősséget hárít azokra az országokra, amelyek békében termelhetnek. Nem véletlen, hogy az Európai Unió azonnal felülírta azokat a korábbi elképzeléseit, amelyek a parlagoltatásról vagy a mezőgazdasági területek ugaroltatásáról szóltak, hiszen az élelmiszer-biztonság most minden szempontot felülír, ehhez pedig a megfelelő vízgazdálkodást biztosítani kell.