A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. munkatársai a felelős vízfogyasztás támogatása érdekében folyamatosan keresik az új, korszerű műszaki és informatikai megoldásokat, ennek jegyében fogtak bele pár éve az intelligens, távvezérelhető vízszabályozó és impulzusszámláló eszköz, a TávVíz fejlesztésébe.
Li-min Tungnak, a kínai Csöcsiang Egyetem kutatójának és kollégáinak sikerült olyan jeget alkotniuk, ami minden korábbi próbálkozás eredményénél hajlékonyabb lett: az eddigi legnagyobb rugalmasság, amelyet kísérleti jégnél mértek, 0,3 százalék volt.
Hogyan alkalmazkodjunk az egyre szélsőségesebb éghajlathoz? A már meglévő jó gyakorlatok kiterjesztésével és a helyi lakosság érdekeltté tételével máris nagy lépést tehetünk előre a víz- és élelmiszer-biztonságért – érvel a LIFE-MICACC projekt, a PANNON Pro Innovációs Kft. és Másfél fok portál.
(Tájgazdálkodás a hullámtéren, LIFE-MICACC projekt, fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint a magyar szakemberek voltak a vezető partnerei annak a 12 országot felölelő együttműködésnek, amelynek eredményeként nemzetközi adatcserével hatékonyabbá lehet tenni az árvízvédelmet a Duna vízgyűjtőjén. A 444.hu cikke a Dareffort projektről.
(A képen a Dunakanyar látható, fotó: MTVA/Bizományosi/Nagy Zoltán.)
A klímaváltozás miatt bolygónk számos területét vízhiány és elsivatagosodás fenyegeti, ezért sokan dolgoznak már rajta, köztük az amerikai DARPA, az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatásért és fejlesztésért felelős ügynöksége is, hogyan lehetne ivóvizet gyártani a semmiből. Pontosabban a levegőből.
A tengerek és óceánok vízkészlete felbecsülhetetlen érték, ezért egy globális óceán-biokémiai kutatási projekt keretében 500, Lebegő névre keresztelt robotot bocsátanak ki a déli után most az északi félteke vizeire is, hogy ezekkel monitorozzák a vízi ökoszisztémák állapotát.
A környezetünkbe kerülő, és már az élővizekből is kimutatható gyógyszerhatóanyagok kockázatai világszerte foglalkoztatják a kutatókat és a döntéshozókat. Az itthon e területen indított átfogó projekt keretében mára nemzetközi jelentőségű tudományos eredmények és technológiai fejlesztések születtek.
A közműcégeken egyre nő a klímaváltozás és az urbanizáció okozta nyomás, valós idejű monitorozásra, adaptív viselkedést támogató okosrendszerekre volna szükség. A Computerworld.hu alapos cikkben mutatja be a digitalizáció előnyeit és kihívásait az ABB elnökhelyettese, James Chalmers meglátásait tolmácsolva.
Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosításának új módszerein dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói uniós támogatással, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem szakembereivel együttműködve – adta hírül az MTI.
A NASA 225 ezer dollárral (több mint 66 millió forinttal) támogatja a Puli Space „vízszimatoló” detektorát, a Puli Lunar Water Snooper fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára elkészül.
A vízhiány egyike a legégetőbb problémáknak, melyek globális szinten veszélyeztetik az emberiséget. Vannak azonban olyan alternatív technológiák, melyek – bár sokat kell még fejlődniük – megoldást jelenthetnek.
A mindenhol megjelenő mikroműanyagok túlnyomó része a ruhákból származik, azonban egy új módszer elektromos úton képes lebontani őket.
Heves esőzések alkalmával a városok burkolt felületein nagy tömegű víz gyűlik össze, melynek elvezetése hatalmas kihívás. A burkolt felszínen ez a nagy mennyiségű víz utat tör magának, és az általa okozott károk, illetve következmények beláthatatlanok lehetnek. A problémára megoldást jelenthetnek egy magyar cég innovatív termékei.
A vízhiány egyre súlyosabb problémát jelent, ezért mielőbb alternatív megoldásokat kell találni. A sótalanítás az egyik legelterjedtebb módszer, ráadásul a tudósok nemrég arra is rájöttek, hogyan lehetne a membránokat akár 40 százalékkal hatékonyabbá tenni a víz szűréséhez szükséges energia szempontjából.
A kanadai Calgary egyik kézműves sörgyártója, a Village Brewery és a Calgary Egyetem kutatói, valamint a Xylem Technologies víztechnikai cég újrahasznosított szennyvízből főzött sörrel rukkolt elő. A projekttel azt akarják bemutatni, hogy a tisztított szennyvíz miként segíthet a vízhiány kezelésében.
A klímaváltozás miatt egyre súlyosabb a helyzet a vízhiánnyal küzdő területeken. Ezért is kaphat fontos szerepet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) működő találmánya, amely húszszázalékos páratartalmú levegőből is képes vizet kivonni.
A világ lakosságának kétharmada vízhiányos területen él, számukra az iható víz sokszor valódi luxus. Ezért is figyelemre méltó a Hidro Wind Energy találmánya, amely a sós vízből emberi fogyasztásra alkalmas ivóvizet készít.
A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel. A különleges laboratórium a világ tudósainak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására.
Az Egyesült Államok Hadseregének és a Rochesteri Egyetem közös kutatócsapata létrehozott egy kiemelkedő nedvszívó képességekkel rendelkező „antigravitációs” alumíniumpanelt, amely napenergia felhasználásával tudja megtisztítani a szennyezett vizet.
Akár egy, a Dunán úszó mesterséges sziget kialakításával is ki lehetne váltani Budapest fűtésének jelentős részét olcsó és tiszta megújuló energiaforrással. A főváros adottságai ráadásul egyes területeken a geotermikus alapú hűtést és villamosenergia-termelést is lehetővé tehetnék – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) gondozásában megjelent Geotermikus Budapest kiadványból.
.jpg)
