A mikroműanyagok ma már mindenütt ott vannak: a szennyvízben, az élelmiszerekben, a tengerben, a levegőben, a palackozott vizekben és kisebb mennyiségben a csapvízben is. Korábbi tanulmányok szerint hetente akár egy bankkártyányi mennyiségű mikroműanyagot is elfogyaszthatunk.
Ez a rövid videó jól érzékelteti, hogy mekkora mennyiség a Földön fellelhető vízből az, amely ivóvízként használható.
Hogyan fogjuk tűrni a válságot, ami már elkerülhetetlen? Fel kell rá készülnünk az élőhelyünkkel, kertünkkel, területeinkkel. A megoldás alapja a biológiai sokféleség növelése, különös tekintettel a mezőgazdasági kultúrákra. A legjobb megoldás a víz okos felhasználása, például vizesélőhelyekként is funkcionáló területek kialakításával. Dr. Lakner Gábor TED-előadása.
Ha a térség jégárai az enyészeté válnak, 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal, emellett a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP – figyelmeztetett az ENSZ klímaügynöksége.
Ha az emberiségnek sikerül is megállítani a globális felmelegedést az iparosodás beköszöntéhez képest 1,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten, a következő évszázadokban akkor is nőni fog a tengerek szintje. Félmilliárd ember otthonát mossa el, főként Ázsiában.
Noha az uniós nitrátirányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrátkoncentráció, a tagállamoknak határozottabban kell fellépniük a vizek főként mezőgazdaságból származó nitrátszennyezettsége ellen.
Egy új, környezeti DNS-vizsgálaton alapuló módszer segítségével az olyan hagyományos eszközök alkalmazásánál, mint például az elektromos halászgép vagy a kopoltyúháló, sokkal egyszerűbben és pontosabban fel tudták mérni a szakemberek számos dunai és tiszai holtmeder halállomány-szerkezetét..jpg)
Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló, zöldenergiával működő, távvezérlésű vízszabályozót fejlesztett ki a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. partnercégével, az ID Waternet Kft.-vel együttműködve – számolt be a Figyelő.
Holló Dávid ipari formatervező és a hawaii Lori Nishikawa olyan mesterséges korallzátonydizájn létrehozását tervezik, amely felgyorsítja és jobban skálázhatóvá teszi a korallok telepítését, így nagyobb esély nyílhat a világ egyik legveszélyeztetettebb ökoszisztémájának megmentésére – írja a qubit.hu.
Amerikai kutatók az ezredfordulótól napjainkig 913 árvíz napi kétszeri műholdas megfigyelési adatait elemezték 169 országban. Számítógépes modellezéssel megbecsülték, hogy a klímaváltozás és a demográfiai változások nyomán további 35 ország szembesül majd az áradások magas kockázatával 2030-ig.
Az Aquipor startupcég porózus burkolatot hozott létre az egyre intenzívebb viharok és felhőszakadások utáni egyre gyakoribb városi villámárvizek kezelésére. A klímaválság egyik velejárója ugyanis, hogy ilyen villámáradások okoznak károkat, ölnek meg embereket Nyugat-Németországtól a texasi Houstonig.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. munkatársai a felelős vízfogyasztás támogatása érdekében folyamatosan keresik az új, korszerű műszaki és informatikai megoldásokat, ennek jegyében fogtak bele pár éve az intelligens, távvezérelhető vízszabályozó és impulzusszámláló eszköz, a TávVíz fejlesztésébe.
Li-min Tungnak, a kínai Csöcsiang Egyetem kutatójának és kollégáinak sikerült olyan jeget alkotniuk, ami minden korábbi próbálkozás eredményénél hajlékonyabb lett: az eddigi legnagyobb rugalmasság, amelyet kísérleti jégnél mértek, 0,3 százalék volt.
A klímaváltozás miatt bolygónk számos területét vízhiány és elsivatagosodás fenyegeti, ezért sokan dolgoznak már rajta, köztük az amerikai DARPA, az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatásért és fejlesztésért felelős ügynöksége is, hogyan lehetne ivóvizet gyártani a semmiből. Pontosabban a levegőből.
A tengerek és óceánok vízkészlete felbecsülhetetlen érték, ezért egy globális óceán-biokémiai kutatási projekt keretében 500, Lebegő névre keresztelt robotot bocsátanak ki a déli után most az északi félteke vizeire is, hogy ezekkel monitorozzák a vízi ökoszisztémák állapotát.Ez is érdekelhet...
Két év után tudtak segíteni a nyakán gumiabronccsal élő szarvason (videóval)
A bringások teljesen átalakíthatják a nagyvárosok közlekedését
Agyar nélküli elefánt – ez lett a válasza a természetnek az orvvadászatra
Egyre több magyar vállalat tesz a fenntarthatóságért
Volt egy évtized, amikor meg lehetett volna menteni a világot
Zöld mobilitás
Bevált a barcelonai bicajos iskolabusz
Dizájntrendek
Sajátos alapanyagokkal a hideg és a pazarlás ellen
Zöld mobilitás
Új kerékpáros központ épül Balatonfüreden
Programajánló
Újra Zöld Kalandozásokra hív a Humusz
Jövőműhely
Kék Bolygó Podcast: 9 G-vel repülünk
