2019. március 22., Beáta, Izolda
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megújuló eső a sivatagban

A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben áldatlan állapotok uralkodnak: vízhiány, szegénység, éhínségek, járványok sújtják az egyébként egyre növekvő lakosságot. A kutatók szerint a nap- és a szélenergia orvosolhatná a problémát. Ötletekből nincs hiány – már csak meg kellene azokat valósítani.

Nemrég itt írtunk arról az elsőre talán furcsán hangzó ötletről, amellyel a Marylandi Egyetem szakemberei rukkoltak elő. A szakemberek szerint ugyanis napelemekkel és turbinákkal meg lehetne fordítani az elsivatagosodás folyamatát.

A megújuló energiaforrások befolyásolhatják az időjárást: 

kutatások igazolták, hogy a napelemek és szélturbinák körül a hőmérséklet és a páraképződés megnövekszik, ami hosszú távon több csapadékhoz vezethet.

A napelemek megoldhatnák a problémát Fotó: Pixabay

A napelemek fényelnyelése hatással van a talaj menti levegő felmelegedésére, miközben a szélturbinák lapátjai nemcsak lassítják a szelet, de össze is keverik a lentebbi meleg levegőt a fentebbi hideggel – ezek a folyamatok pedig nagyobb páraképződést okoznak.

Pára, csapadék, vegetáció

A párából csapadék lesz, az pedig beindítja a vegetációt a földön, ami még több párához, tehát csapadékhoz vezet. Mi a végeredmény? Idővel a sivatag ismét kizöldül.

A kutatócsapat számított hasonló jelenségre, ám arra már nem, hogy kétszer több csapadékot okozhat a sivatag ilyen jellegű betelepítése.

Az eredményeket felhasználva arra jutottak, hogy a Száhel-övezeten már azzal is lehetne segíteni, ha csupán a Szahara északnyugati negyedét borítanák be megújuló energiafarmokkal – ugyanis a megfelelő elhelyezés már önmagában is nagy előrelépés lehetne, és 0,17 milliméterrel növelné az átlag napi csapadékmennyiséget.

A szélerőművek és napelemek hatással lehetnek a természetre Fotó: Wikimedia

Ötletekből korábban sem volt hiány

Néhány évvel ezelőtt megszületett a Desertec-terv, hogy a Szahara vidékének egy részét napelemfarmokkal tegye hasznossá.

A projekt célja az lett volna, hogy Európát lássa el energiával, de a mai információk birtokában feltehetően a napelemek puszta jelenlétének is meg lett volna a hatása a térségben. Kellő mennyiségű pénz hiányában a terv nem valósulhatott meg – vannak azonban más kezdeményezések is...

Jelenleg Tunéziában gondolkodnak a nagybefektetők, ahonnan Olaszországot, Franciaországot, Máltát lehetne ellátni a sivatagban megtermelt 4,5 gigawatt árammal, amely körülbelül 5 millió családnak lenne elég – hogy ez megvalósul-e a jövőben, még kérdéses.

Vizet a sivatagba?  Fotó: Pixabay

Hol maradnak a sivatagi naperőművek? 

Nemrég Szaúd-Arábia koronahercege, Mohamed bin Szalmán szándéknyilatkozatot írt alá a japán Softbankkal egy 200 gigawatt teljesítményű naperőmű létrehozásáról – ez nagyjából Paks ötvenszeresét jelenti. A hatalmas napelemfarmnak 2030-ra kellett volna elkészülnie – „volna”, mivel nem sokkal a hír felröppenése után már félre is tették a megállapodást. A 200 milliárdos beruházás ugyanis olyan pénzügyi és logisztikai kihívásokkal járna, amely biztosan megbolygatná az arab ország belső rendjét.

Az itt felsorolt ötletek sajnos egyelőre bekerültek a fiókba, de bízunk benne, hogy eljön az idő, amikor a megújuló ideákból valós, kézzel fogható, életmentő találmányok születnek.

Neked ajánljuk
Óriási napelemes rendszert szereltek tetőre a hollandok Klímaváltozás: új agrárszakértői generációra van szükség Üzemanyag a tengerből Áder János: a 21. század a víz évszázada lesz A csomagolások csökkentésével zöldül tovább az Aldi
Tovább a forrásra: napelemrendszer.info
Vissza
Hírfolyam