2021. szeptember 22., Móric
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ivóvizet – ködből, felhőből, jéghegyből

A vízhiány egyike a legégetőbb problémáknak, melyek globális szinten veszélyeztetik az emberiséget. Vannak azonban olyan alternatív technológiák, melyek – bár sokat kell még fejlődniük – megoldást jelenthetnek. 

Gyűjtsünk vizet a KÖDből?

A Science Direct rakteta.hu által szemlézett cikke szerint a köd víztartalmának begyűjtése kiváló ivóvízforrás lehet, mivel annak előfordulása igen gyakori még a száraz területeken is, ezért a ködlecsapoló rendszerek praktikus, költséghatékony megoldásnak számítanak a vidéki közösségek ellátásában. A nedvességet speciális, kifeszített hálókkal begyűjtik a levegőből, a vízcseppek pedig egy tartályban vagy egy elosztó rendszerben gyűlnek össze. A vízgyűjtő módszer sikere nagy százalékban az adott ország földrajzi adottságain múlik, Chilében, Izraelben és a kelet-afrikai Eritreában például már régóta alkalmazzák. Utóbbiban

a rendszer olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy egy ezerhatszáz négyzetméteres hálóból akár napi tizenkétezer liter folyadék is nyerhető.

A köd lecsapolásának költsége egy köbméternyi vízre lebontva nagyjából egy és három dollár közötti összeget jelent. Ez az összeg azonban folyamatosan csökken a technológiához szükséges eszközök piacának bővülésével.

Fotó: Shutterstock

Csináljunk felhőket?

Az USA-tól kezdve Ausztráliáig megannyi ország fordít dollármilliókat a felhőképzés mesterséges folyamatára. Sokan kételkednek ezzel kapcsolatban, de szakértők szerint ezzel a módszerrel sokkal könnyebben és olcsóbban lehet tiszta csapadékot nyerni az égből, mint ha tengervízből vonnánk ki sót.  A megoldások alapja az, hogy valamilyen vegyi anyag használatával elérik a felhők „kifakadását”, a módszerek többsége ugyanakkor nem célzottan próbálja létrehozni az esőfelhőt, hanem a már meglévő képződményekből juttatja a földre annak csapadéktartalmát. A kristályszerkezetbe rendeződött molekulákat különféle vegyületekkel szétrobbantják: leggyakrabban ezüst-jodidot vagy valamilyen nátriumos vegyületet használnak. A felhasznált vegyi anyagok, esetenként baktériumok alapvetően teljesen biztonságosak, hatásuk azonban néha kiszámíthatatlan. Az esőzések olyan intenzitásúak is lehetnek ugyanis, ami akár áradáshoz is vezethet.

Fotó: Shutterstock

CSAPOLJUK LE A JÉGHEGYET? 

A szakemberek egy – jelenleg még csak elméleti síkon létező – négylépcsős folyamattal magyarázzák, miért lehetséges a jéghegyek mozgatása az óceánokon keresztül. Ehhez mindenekelőtt fel kell kutatni a megfelelő forrásokat és készleteket, ki kell számítani a szükséges vontatásiteljesítmény-igényt, pontosan előrejelezni a szállítás közbeni olvadás mértékét, valamint megbecsülni a komplett folyamat gazdasági megvalósíthatóságát. A felvetésről korábban itt írtunk bővebben. 

Neked ajánljuk
Zöldenergiás vízszabályozót szabadalmaztatott a Dunántúli Regionális Vízmű A Fertő tó vízszintjének stabilizálására a Duna vizének az átvezetése nem jó megoldás DNS-vizsgálattal az eddigi módszereknél pontosabban fel tudják térképezni a vizek halállományát Kőhalmi Zoltán új regénye egy „hulladékgazdálkozási science fiction, amelyben a szemét körül forognak a dolgok” Áder János: a fenntartható fejlődési célok számos területén előrelépett Magyarország
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam