Műholdfelvételek bizonyítják: drasztikusan nőtt az árvízveszélyes területeken élők száma

A kutatók a fent említett adatok alapján létrehozták azt a globális árvízadatbázist (Global Flood Database), amelyből tájékozódni lehet mind a 913 vizsgált árvíz esetében a halálos áldozatok számáról, az otthonaikból elűzött emberek számáról, valamint az esőzések mértékéről – számolt be róla a parameter.sk az MTI közleménye alapján.

Ezúttal olyan vizeket is sikerült feltérképezni, amelyek amúgy gyakran a radar alatt maradnak, és így ezeket nem veszik számításba árvízi modellek készítésekor, például a gátszakadások vagy a jégolvadás okozta árvizek vizsgálata esetén.

„A gátak átszakadásának különösen nagy a hatása. Az ilyen áradások 13 millió embert érintettek 13 árvízben” – magyarázta Beth Tellman, a New York-i Columbia Egyetem Földkutató Intézetének tudósa, a kutatás eredményei alapján a Nature-ben publikált tanulmány vezető szerzője az AFP hírügynökségnek.

Árvíz a Fülöp-szigeteken, emberek a Manila közelében lévő Las Pinas egyik vízzel elárasztott utcáján 2021. július 24-én Fotó: MTI/EPA/Francis R. Malasig

Az adatok elemzése során a kutatásban részt vevő tudósok kimutatták, hogy 86 millió ember vándorolt gazdasági szükségszerűségből árvízveszélyes térségekbe 2000 és 2015 között, ami 24 százalékos emelkedést jelent; valamint hogy 2,23 millió négyzetkilométernyi területet öntött el ár 2000 és 2018 között, és az árvizek összesen 290 millió embert érintettek.

Számítógépes modellezéssel megbecsülték azt is, hogy a klímaváltozás és a demográfiai változások miatt további 35 ország válik kitetté áradásoknak 2030-ig.

„A korábban becsültnél tízszer több az árvízveszélyes területekre vándorolt emberek száma” 

– hangsúlyozta Tellman.

Az áradásoknak kitett országok többsége Dél-és Délkelet-Ázsiában van, de a műholdas adatok szerint Latin-Amerikában és a Közel-Keleten is nő az ilyen térségekben élők száma.