2021. október 26., Dömötör
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

DNS-vizsgálattal az eddigi módszereknél pontosabban fel tudják térképezni a vizek halállományát

Egy új, környezeti DNS-vizsgálaton alapuló módszer segítségével az olyan hagyományos eszközök alkalmazásánál, mint például az elektromos halászgép vagy a kopoltyúháló, sokkal egyszerűbben és pontosabban fel tudták mérni a szakemberek számos dunai és tiszai holtmeder halállomány-szerkezetét.

Az új módszert Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatója ismertette az MTI-vel – írta meg a raketa.hu tudományos ismeretterjesztő portál. A szakember magyarázata szerint a különböző élőlényekről pikkelyekkel, nyálkával, szőrrel vagy ürülékkel a vízbe kerülő DNS-maradványokat begyűjtik, tartósítják, majd beazonosítják.

Czeglédi hangsúlyozta, hogy elég mindössze néhány liter víz átszűrése és a csapdázott DNS-darabkák beazonosítása, hogy a BLKI kutatói az adatok feldolgozása után minden korábbinál pontosabb becslést adhassanak a halállomány összetételéről, ráadásul anélkül, hogy a halak megsérültek volna.

A DNS meghatározásban egyelőre a BLKI segítségére volt egy francia laboratórium, ám az intézet tudósai remélik, hogy hamarosan a BLKI-nak is lesz erre alkalmas laborja.

Frissen telepített ponty a fonyódi kutyás strandon 2021. március 31-én Fotó: MTI/Varga György

A kutatók a lehető leghamarabb szeretnék alkalmazni környezeti DNS-vizsgálaton alapuló módszerüket a Balatonon és annak vízgyűjtőjén is. Ha idejében megkapják az ehhez szükséges forrásokat, akár már pár éven belül viszonylag pontosan megbecsülhető lesz a balatoni halállomány szerkezete – mondta Czeglédi István.

A víz szűrésével és a DNS-darabkák azonosításával remélhetőleg pontosabban kimutathatók lesznek a hagyományos eszközökkel nehezen gyűjthető fajok, mint például a busa vagy a törpeharcsa mennyiségi viszonyai is – emelte ki a szakember.

„Különösen fontos lehet a módszer alkalmazása a tó vízgyűjtőjén, ahol az inváziós amurgéb terjedése a fokozottan védett lápi póc állományait fenyegeti, azonban a halállomány összetétele a sűrű növényzet miatt hagyományos módszerekkel nem mutatható ki”

– zárta gondolatmenetét a kutató.

Neked ajánljuk
Újabb területken éled újjá a Holt-Tisza és három holtágának élővilága Kék Bolygó Podcast: 9 G-vel repülünk Egyre csökken a raliautók környezeti „keréknyoma” Tarjánban is ültettek fákat a településfásítási programon belül Szén-dioxid az atmoszférában 1960–2020 között (infografika)
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam