A gyomnövények segíthetnek a terméshozam növelésében, és jó védekezést jelentenek az invazívabb fajokkal szemben – állapították meg a pisai Szent Anna Egyetem szakemberei.
A világ népessége az előrejelzések alapján 2050-re 9 milliárd fő fölé emelkedhet. Az életszínvonal emelkedése miatt az egy főre jutó kalóriabevitel mintegy 20 százalékkal nőhet, vele párhuzamosan pedig a világ élelmiszerigénye. Az OTP Agrár szakértői írásukban bemutatták, hogyan lesz képes az agrárgazdaság ezeknek megfelelni.
A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Nagy István agrárminiszter Földi-Kovács Andrea vendégeként többek között a fásítási programról beszélt, arról, hogy a klímaváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat.
A biológiai növényvédelem kiváló módja annak, hogy hozzájáruljunk a mezőgazdaság ökológiai intenzitásának fokozásához. Ennek fényében egyre több (bio)gazdálkodó tér vissza Angliában és Svájcban is egy korábban jól bevált módszerhez: olyan környezetet teremtenek, ahol a természetes kártevők ragadozói élhetnek.
Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni – állítják a kárpátaljai gazdák. Kovács Elemér cikke.
Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amelyek a zálogai lehetnek a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.
A 2016 decemberében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. Bár a génmegőrzés és a genetikai alapok fejlesztése alapvetően állami feladat lenne, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban a borszőlőkutatások személyi és tárgyi feltételei folyamatosan szűkülnek.
Két hektáron termeszt homoktövist egy balástyai házaspár, kétévente 15-20 tonna gyümölcsöt szüretelnek. Hiába ez az egyik legegészségesebb növény, a hazai termés 90 százaléka külföldre kerül, itthon ugyanis még nem értékeljük kellőképpen.
A média szinte apokaliptikus képet fest a klímaváltozásról, s bár kerülni kell a hatásvadász előadásokat, az Országos Szőlész-Borász Konferencia kiemelt témája a klímaváltozás szőlő-bor ágazatra gyakorolt hatása volt.
Európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika teljes és azonnali reformját szorgalmazzák. Döbbenetesek a hazai számok is arról, hogy mennyivel fogyatkozott az állatvilág állománya a mezőgazdasági termelés miatt.
Az Ohiói Állami Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a fakitermelés és mezőgazdasági termelés céljából végzett erdőirtás miatt nagyjából 92 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe 1900 óta.
A magyarmezogazdasag.hu munkatársa, Bross Péter Gyótapusztán látogatott meg egy méhészt, aki ideális helyen, környezetben tevékenykedik. A 77 éves Johanidesz János korát meghazudtoló frissessége, gondolkodása sok korosodó kollégának adhat erőt.
Hétfőn elindul az Országfásítási Program, a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel – közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel.
Az ENSZ arra figyelmeztet, hogy aggasztó méreteket ölthet a súlyos éhezés a dél-afrikai fejlesztési közösség (SADC) 16 államában a következő hónapokban – 45 millió embert sújthat.
Bizonyos tekintetben igaz, hogy az organikus gazdálkodás egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Ám egy új brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal összetettebb dolog, mint ahogyan az első látásra tűnik.
A hízott kacsa- és libamáj, a foie gras értékesítésének betiltásáról döntött a New York-i városi tanács. Az állatvédő szervezetek régóta kampányolnak az ínyenc étel ellen, mivel annak előállítását állatkínzás eredményének tartják. Ahhoz ugyanis, hogy a szárnyasok mája nagyra hízzon, szó szerint teletömik őket. A tenyésztők ugyanakkor azt állítják, hogy a gyakorlatot nagyon humánus módon végzik.
A Központi Statisztikai Hivatal felmérése a hazánkban öntözésre értékesített víz mennyiségének alakulásáról 2000 és 2017 között.
Előre csomagolt sárgarépákat vizsgált a legújabb Szupermenta tesztjében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), 11 mintából 10 megfelelt az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, egy esetben azonban nem engedélyezett talajfertőtlenítőkészítmény-maradványokat találtak a szakemberek.
Az Év Tanyája 2018 közönségdíja egy békéscsabai, tót hagyományokat ápoló családhoz került. A Frankó tanya, újabb nevén Haluskaház megálmodója Bartolák Mária, aki elképesztő lendülettel és lenyűgöző lelkesedéssel ápolja, gondozza, fejlesztgeti a kis majort.
A sajmeggyet nem tartják különösebben számon természetvédelmi, erdészeti, vagy erdei haszonvétel szempontjából, pedig mindhárom területen fontos szerepet tölt be. A fa termése sok madár-, rovar- és emlősfaj kedvelt tápláléka, így az erdei ökoszisztémában is jelentősége van, írja Bojtos Ferenc a csemete.com oldalon.
.jpg)
