A világ biotermékpiacát 2016-ban 84,7 milliárd euró értékűre becsülték, ennek 40 százalékát az Európai Unió teszi ki kb. 34 milliárd euróval. Igen dinamikusan fejlődő piacról van szó, hiszen tíz év alatt megháromszorozódott a világon a biotermékek iránti kereslet.
A „Fajok sokfélesége népi kezdeményezés – Mentsétek meg a méheket!” elnevezésű akciót a szigorúbb környezetvédelmi törvényt követelő Zöldek indították el. A legutóbbi adatok szerint a bajorországi rovarállomány 75 százalékkal csökkent 1989 óta, aminek továbbgyűrűző hatásai is katasztrofálisak: a mezei madarak 65 százaléka kipusztult, és 10 kétéltűfajt a kihalás fenyeget.
Világszínvonalú búzakeményítő üzemet adtak át Visontán, ahol évi 250 ezer tonna GMO-mentes búzát fognak feldolgozni környezetbarát technológiával, hulladékmentesen.
Mostantól tilos forgalmazni és felhasználni a kifejezetten mézelő méheknek szánt Destruktor 3,2 százalékos koncentrátum összes gyártási tételét.
A tiltás oka, hogy erre a két hónapos időszakra esik a csuka szaporodási ideje, és a sikeres természetes szaporodás lehet az alapja a következő évek egészséges csukaállományának.
Egy friss svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás során előállított termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredménye a hazai ökogazdálkodók szerint „megrendelt” tanulmány, de egy magyar akadémikus pár éve hasonló eredményre jutott.
Sokan tapasztalhatták már, hogy a hipermarketekben vásárolt „friss” paradicsom tökéletesen néz ki, mégis ízetlen. Az ok: egy bizonyos szer használatával egy éjszaka alatt is pirossá varázsolható a paradicsom. Nagyobb baj, hogy az éretté tételéhez használt szernek időt kellene hagyni, hogy távozzon a zöldségből. Csakhogy ez a legtöbb esetben nem történik meg.
Szerte az Európai Unióban 1980 és 2016 között az összes szántóföldi madárfaj – mint például a mezei pacsirta, a bíbic, a mezei veréb és a seregély – állományának mintegy 56 százaléka eltűnt. Az ok: az intenzív mezőgazdaság.
Az éghajlatváltozás hamarosan banán-, maracuja- és mangótermesztő-mennyországgá változtathatja a dél-koreai földeket. Banánt már eddig is sikeresen termeltek az ország déli részén fekvő, szubtrópusi éghajlatú Csedzsu-szigeten, de más helyekről is sikerekről számoltak be dél-koreai gazdák.
Traktoros felvonulással kísérve tüntettek szombaton Berlinben a nagyüzemi mezőgazdasági lobbi ellen, és a környezet védelméért. A rendőrség becslése szerint 12 ezer ember vett részt a megmozduláson, de a szervezők szerint 35 ezren voltak.
További tízmilliárdokat különített el a kormány öntözésfejlesztésre, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. Többek között öntözési ügynökség jön létre, csatornaszakaszokat és vízilétesítményeket mérnek fel, és vízgazdálkodási programok, valamint ösztöndíjak indulnak el. 
Akár 60 százalékkal is csökkentené a túlszaporodott magyarországi nagyvadállományt a kormány a Tájegységi Vadgazdálkodási Terv alapján a következő 5-7 évben. Szakemberek szerint a klímaváltozás is oka a túlszaporodott vadállománynak Európában.
Nemzetközi kutatásban vizsgálták a genetikailag módosított alapanyagokból készült élelmiszerekkel kapcsolatos tudás szintjét, és az ilyen ételekkel szemben kialakult tiltakozás összefüggéseit. Kiderült, hogy a génmódosítást ellenzők keveset tudnak arról, amit elleneznek. A klímaváltozás kérdéséhez más szemszögből állnak hozzá.
Ritka összefogás eredményeként, egy beszélgetésből alakult meg Németországban a PlusPlants Kft., amelyet az ország 9 legnagyobb fenntartható gazdálkodásból származó cserepesdísznövény-termesztője hozott létre.
Norvégia legészakibb pontja és az Északi-sark között félúton, -18 fok alatt őrzik a növények Noé bárkáját. A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker 10 ezer év agráriumának mementója, felkészülés a jövőre, egy globális katasztrófa utáni valóságra. A létesítmény rendeltetése nemcsak a beláthatatlan távoli jövő, hanem a jelen és a közeljövő problémáira is megoldás lehet – hacsak nem olvad meg a jég.
Tavaly egy amerikai kecskefarm tett közzé felhívást, miszerint kecskéik örömmel segítenek megszabadulni a feleslegessé vált karácsonyfáktól. Idén egy Nógrád megyei kecskefarm jelezte, hogy állataik számára nagy mennyiségű fenyőt szeretnének beszerezni.
Caroline Lucas egy mezőgazdasági konferencián jelentette ki, hogy a brit kormánynak komolyan fontolóra kellene vennie, hogy húsadót vessen ki az Egyesült Királyságban, mert szerinte ez segíthetne visszaszorítani a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását. Az iparág szereplői természetesen nem értenek egyet a képviselővel.Ez is érdekelhet...
Pályázatok
„Ember és természet” fotópályázat 2019
Klímavédelem
USA: politikai törésvonal a klímavédelem kapcsán
Építs okosan!
Egy kis ház a völgy ölén
Klímavédelem
A fiatalok nem adják fel
Klímavédelem
Egy hónap alatt 35 melegrekord dőlt meg a Földön
Programajánló
Szépítő Természet Műhely a Klebelsberg Kultúrkúriában
Könyvajánló
Mike Jolley – Amanda Wood: Varázslatos természet
Klímavédelem
A fáról szedett befőttől a denevérhullásig
Zenesarok
A növények zenéje
