A borban található gyógyító erő jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. A tokaji boroknak általános egészségjavító hatást tulajdonítanak: emésztő- és idegrendszeri panaszok gyógyítására, vérszegénység megelőzésére, az ellenálló képesség erősítésére, csontképzésre, roborálásra és szívelégtelenség megelőzésére is ajánlott. 
Régen minden más volt, ezt már biztosan hallottad te is, ugye? Nincs ez másképpen a kert esetében sem. Nagyszüleink még mindent maguknak termeltek a kiskertben. Szélesi Ferenc főkertész írása.
A koronavírus körüli intézkedések többsége azzal kapcsolatos, hogy ne menjünk emberek közé, minél több időt töltsünk otthon. Bohács Ádám kertépítő technikus jó pár tanáccsal szolgál arról, hogy milyen tavaszi teendőkkel foglalhatják le magukat a kerttulajdonosok.
Soós Balázs azt mondja, a telekommunikáció és a füstölt borjúszalámi készítése fényévekre van egymástól, ő mégis megtette ezt az utat. Igaz, lemondásokkal, de végre úgy töltheti az idejét, ahogyan mindig is vágyott rá – ráadásul a természet „támogatásával”. A Magyar Mezőgazdaság munkatársa, Bella Huba riportja.
Menedék, s egyben paradicsom ez a hely a Tisza mellett, ahol állat és ember jól megfér egymással, s a természettel egységben éli mindennapjait. A Szabad Föld munkatársa, Balogh Géza írása.
Az Agrárminisztérium idén országosan is meghirdeti a „Ments meg egy kertet!” programot. A Kertészkedés Éve alkalmából 2016-ban elindított, az első években kizárólag az AM fenntartású iskolák részére elérhető programot az agrártárca az első évek pozitív tapasztalatai miatt országos szintűre terjeszti ki.
A zöldség-gyümölcs ágazatban érdekelt olasz nők szövetsége megelégelte, hogy jóformán hozzáérni sem mernek az áruhoz a vevők, ha kiderül, hogy honnan származik. A közösségi médiában indított kampányuk célja, hogy tudatosítsák: a koronavírus semmilyen formában nem rontja az olasz zöldség és gyümölcs minőségét.
„Ahogy pirkadni kezd, a falvak életjelet adnak, a Nappal ébrednek, miközben a város épp akkor szenderül bele a bódulatba. Más az értékrend, miképp más az életvitel is. Az egyik »kihalás közeli«, a másik »túlszaporodott«”.
Melyik uniós tagállamban milyen mértékű ökogazdálkodás folyik? Hol van Magyarország a sorban? Ezt mutatja be az Eurostat 2018-as adatai alapján készített MTI-infografika.
Japán egykor második legnagyobb tavát húsz év alatt szinte teljesen feltöltötték. A mezőgazdaság virágzik, de a környezet megsínylette. A megmaradt víz is, a halfajok is.
Amikor azt mondjuk, írjuk vagy olvassuk, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz alkalmazkodnunk kell, akkor ez nem csak gazdálkodói feladatokat vet fel. Az alkalmazkodásra a szükséges és elégséges mértékben a jogszabályoknak és a hatóságoknak is lehetőséget kell biztosítaniuk.
Van még bőven időnk kitalálni, mit és hova vessünk-ültessünk a kertbe. Nem árt azonban tisztában lenni néhány dologgal. Például azzal, hogy mely növények szeretik vagy éppen nem viselik el egymás szomszédságát.
A szerbiai csőszteleki baromfitelep elviselhetetlen bűze miatt teljesen tönkrement a szomszéd élete. Beperelte a baromfitenyésztőt. A bíróság olyan döntést hozott, amellyel sem a vállalkozás tulajdonosa, sem a mezőgazdasági miniszter nem ért egyet.
A klímaváltozás és a roppant nagy szárazságok láttán egyre többet hallani az elsivatagosodás veszélyéről. Ez olyan folyamat, melynek során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik az éghajlat vagy a mikroklíma változása miatt (amelyet természetes és emberi tényezők egyaránt okoznak).
A Craiova melletti Șimnicen már januárban elvetették a búzát. Nem bolondultak meg a gazdák, csupán több éves tapasztalatuk alapján megváltoztatták a betakarítási ütemtervet. A felmelegedés nyomán a rendes vetési időben elvetett gabona kifogta a száraz, forró időszakot, így sokkal gyengébb terméseredményeket értek el.
Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Az ok: sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt. Cikkünkben egy videót is találnak, egy több mint hatórás hangfelvétel-összeállítást arról, mi zavarhatja a városból vidékre kitelepülőket.
A klímaváltozás a növénytermesztésben is jelentős fejtörést okoz a kertészeknek. A szélsőséges időjárás hatására a régi jól bevált fajták, illetve trükkök, praktikák már nem úgy teljesítenek, mint régen. A különböző nemesítőházak azon dolgoznak, hogy ezen megváltozott időjárási körülményekre olyan fajtákat nemesítsenek, amelyekkel a végfelhasználóknak sikerélményük lesz.
Több mint 30 százalékkal csökkent a XXI. század kezdete óta a poszméhek száma Európában és Észak-Amerikában.Ez is érdekelhet...
Lélegzetelállító fotók Madeira ősi erdejéről
Ez az óriási villanydömper több energiát termel, mint amennyit fogyaszt
A természetből ellesett pillanatok online is kikapcsolnak
Kipusztulás fenyegeti a magyar tölgyerdőket
Zavarja a városból kiköltözőket, ezért törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat (videóval)
Építs okosan!
Elképesztően környezetbarát lakópark épül Walesben
Zenesarok
Idejük van a szorongásoldó harmóniáknak
Agrárium
Chilipaprika termesztése házilag
Dizájntrendek
Az ananász a divat ásza
Közlekedés
Kerékpároshidak sora épül a Tisza-tónál
Klímavédelem
Tiszta levegővel a koronavírus ellen
