A tavalyi termésnél legalább egymillió tonnával kisebb lesz idén az őszi kalászosok hozama, de nem elképzelhetetlen a kétmillió tonnás kiesés sem. 
Alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek is. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ országos kampányában olyan technológiákat mutat be a gazdáknak, amelyek segíthetik a felkészülést az ideihez hasonló aszályos időszakokra.
Az ország nagy részén az aszályt a múlt hétvégi esőzések sem mérsékelték. Körülbelül 100-150 milliméternyi csapadékra lenne szükség.
A Göttingeni Egyetem Agroökológiai Tanszékének munkatársai a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének okait és ökológiai funkcióit is elemzik, alapvető környezet- és természetvédelmi kérdéseket vizsgálnak. Az alábbi grafikon igen szemléletesen mutatja be, hogy a különböző mezőgazdasági tájakon milyen kölcsönhatás van a növények és az állatok között.
Ősszel folytatódik az állami erdőkben az idei faültetési program, a tavaszi és őszi szezonban így akár csaknem ötvenmillió csemetével gyarapodhat az állomány. Az évtizedek óta tartó programoknak hála, Magyarországon folyamatosan nő az erdőterületek aránya.
Régi növényfajták visszatérését és újak megjelenését is hozhatja a klímaváltozás. A magyar magbank a 8. legnagyobb a világon. Rendkívüli intézkedési tervvel készül a szaktárca arra, ha növekedne a sertéspestissel érintett terület az országban.
A hagyományos nemesítési eljárásokat és az így létrehozott élőlényeket tilos szabadalmaztatni – rögzíti az uniós bioirányelv. Mégis évtizedek óta folyik a vita, hogy az 1998-ban született jogszabályt hogyan is kell értelmezni. A konfliktus alapvetően abból ered, hogy a mai nemesítési eljárások már gyakran vegyítik a hagyományos és a biotechnológiai módszereket, így nehéz eldönteni, hogy mi számít „lényegében biológiai eljárásnak”.
Különösen az egészségtudatos fogyasztók keresik nagy mennyiségben a bogyós gyümölcsöket, így gyorsan nő a termesztésük a világon. A bogyós világkongresszuson, Rotterdamban egy olasz cég mutatta be 100 százalékban zöld megoldásait a bogyósok védelmére, amelyek nagyon érzékenyek a környezeti hatásokra és a rovarok kártételére.
Franciaországban, Bretagne-ban sorra pusztulnak el a szarvasmarhák megmagyarázhatatlan körülmények között. A gazdák arra gyanakszanak, hogy az állatokat szélerőművekből és napelemből a talajba jutó áram tizedeli.
A meteorológus csak nehezen megjósolható időtávra állítja, hogy közeledik bizonyos mennyiségű eső, ám ez is csak enyhít majd az elmúlt hónapok példátlan szárazságán. A kertészkedőknek marad a locsolás.
Pintér Sándor belügyminiszter hétfőtől kihirdette a tartósan vízhiányos időszak kezdetét – derül ki a Magyar Közlönyből.
Egy maroknyi elszabadult futómadár 18 év alatt több száz fős csapattá duzzadt a németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Mostanra vérszemet kaptak a természetes ellenség nélkül élő nanduk, és félelem nélkül garázdálkodnak a földeken. A gazdák tehetetlenek, a turisták szafarin érzik magukat.
A mínusz 40 fokos hideget követően az olvadásnak induló havat egyébként is nehezen fogadja be a föld. Erre jött rá a márciusi ítéletidő három észak-amerikai államban egy akkora méretű ciklon formájában, amit bombaciklonnak neveztek el. A hatalmas széllel érkező csapadék nyomán áradások pusztítják a földeket.
Több ezer hektár vetését és kelését lehetetleníti el a rendkívüli aszály a Dél-Alföldön. Az érintettek az agrárminiszterhez fordultak az öntözés kérdésében.
Az erdők világnapja alkalmából rendezett kismarosi ünnepségen hangzott el, hogy a mostani tavaszi időszakban 22 millió facsemete elültetésével járul hozzá a kormány a magyar erdők fenntartásához. A facsemeték elültetése 2000-2500 hektárnyi erdőterületet jelent.
A cirok a kukorica jó alternatívája lehet a száraz kontinentális éghajlaton, aszályra hajlamos területeken, mivel szárazságtűrése kiemelkedő. Ráadásul jövedelmezően termeszthető.
Olyan mértékben szenvedtek minőségromlást az ősszel étkezési almaként a hűtőházakba betárolt gyümölcsök, hogy – kármentés gyanánt – Magyarországon is újraindultak a léüzemek, de az árak az őszihez hasonlóan a mélyben vannak. Európa több országában hasonló a helyzet. 
A dél-európai, közel-keleti és észak-afrikai vadászatnak és befogásnak évente átlagosan 25 millió madár esik áldozatul, de a monokultúrás mezőgazdaság és a klímaváltozás jóval nagyobb pusztítást végez az állományokban. Itthon gyakorlattá vált a fecskefészkek leverése, és a gólyák sincsenek biztonságban.
Ez is érdekelhet...
.jpg)
Programajánló
Erdei Piac – Kóstolj és kirándulj!
Házi praktikák
Töltsük meg virágokkal a balkonládát!
Klímavédelem
Európa teszi a legtöbbet a fejlődő világért
.jpg)
Hulladék
Műanyagmentes sziget horvátországban
Tudatos vásárlás
A fenntartható e-kereskedelem
Klímavédelem
Dicséretes példák Dániából
Csináld magad!
Hogy festenek a környezetbarát húsvéti tojások?
Gyerekszoba
Ne hozzon műanyagot a nyuszi
Klímavédelem
Az egyéni erőfeszítés valódi értéke
