A kertben éjszaka sem áll meg az élet – éppen ellenkezőleg. Egy különleges előadás veszi kezdetét, melyben aktivizálódnak a napközben meghúzódó és pihenő állatok, és egyes virágok is éppen ekkora időzítik a kinyílásukat. Nézzenek körül, ha szeretnének olyan virágokat ültetni, amelyek nyári éjszakákon árasztják az illatukat.
Olcsóbbak, hatékonyabbak és a környezethez jobban illőek, mint bármely más módszer vagy drága masina. A bivalyokat a természetvédelem a védett élőhelyek kezelésére használja, hiszen a legeléssel, a tiprással és a dagonyázással a vizesélőhelyek fennmaradását segítik elő.
A Világgazdaság július 21., szerdai lapszámában megjelent cikk szerint egyelőre nem tudni, pontosan mekkora kárt okoztak a szabadföldi zöldségekben a nemrég lezajlott heves esőzések és hirtelen viharok. A lap összeállításából a zöldségszezont nehezítő más tényezőkre is fény derül.
Az Afrika keleti partjainál fekvő szigetországban jelentkező súlyos élelmezési válság mögött a történelemben először kizárólag a klímaváltozás áll.
Magyarország első alkalommal adott otthont az idén 13. alkalommal megrendezett Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciának. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára bejelentette, hogy a tárca 100 milliárd forinttal támogatja a gazdálkodók precíziós fejlesztéseire kiírt pályázatot.
A világszerte élő elvadult házi sertések számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
32 magyarországi zöld szervezet csatlakozott a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország által írt nyílt levélhez július 14-én. Az aláírók a glifozát használatának tilalmát követelik a magyar kormánytól.
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. A korábban becsült 33 százalékkal szemben az összes megtermelt élelmiszer 40 százaléka megy kárba.
Kaszálni mindenképpen kell, máskülönben még a legtermészetesebb, ökológiailag értékes gyep is cserjésedésnek indul. A Kárpát-medencében ugyanis a települések határán kívül fekvő lágyszárú növénytársulások szinte mindegyikét, köztük a védett gyepeket is az emberi gazdálkodás hozta létre. (Fotó: Fortepan)
A Kovács Tanya Hajdúszoboszlón és környékén a tudatos vásárlók körében ismert és elismert élelmiszer-termelő vállalkozás. A friss tanyasi tojást internetes rendelési rendszeren keresztül értékesítik, illetve termelői piacokon maguk árusítva a termőföldtől az asztalig nyomon követik.
A belföldi hústermelésünk mintegy felét a baromfiágazat adja: az itthon eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba. A mostani kampánnyal azt akarják üzenni a magyar fogyasztóknak, hogy a magyar állattenyésztés és mezőgazdaság képes és tud kiváló minőségben, biztonságos és egészséges termékeket előállítani.
Több pert indítottak a napokban kaliforniai bíróságokon a világ második legnagyobb vegyipari vállalata, a Dow Chemical Company nevű cég ellen, mert több évtizeden keresztül árusított egy olyan növényvédő szert, amely kutatások szerint hozzájárul a gyerekek idegrendszerének rendellenes fejlődéséhez, valamint ökológiai katasztrófákhoz.
Hazánk is aláírta azt a levelet, amelyet Ausztria kezdeményezésére 11 európai uniós tagállam küldött Frans Timmermansnak, az Európai Bizottsági alelnökének, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az Európai Unió készülő erdészeti stratégiájának tervezetét.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is biodiverzitás-szigeteket, vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból.
Mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában. Erre jutottak azok a kutatók, akik Európa-szerte kihelyezett csapadékmérők adatait vizsgálták, és azok alapján építették fel modelljeiket.
Egy új ötlet alapján nem a takarmányba kevert fokhagymával, hanem a teheneknek készített speciális szájkosárral menthetjük meg a világot.
1984-ben készült a dokumentumfilm, amely érdekes utazás a múltba: „Magyarországon a nagyüzemi mezőgazdasági rendszer a hatvanas évek elején alakult ki. A mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 90 százalékán közel 1300 mezőgazdasági szövetkezet és 122 állami gazdaság gazdálkodik. A javuló munkák révén a magyar mezőgazdaság világraszóló sikereket ért el”.
A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól, és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. (Illusztráció: New Phytologist)
Sok helyen – például Hollabrunnban – teniszlabda nagyságú jégeső esett. „A gabonától a borszőlőig összesen mintegy 26 000 hektáron keletkezett kár. A szántóföldi növényállomány sok helyütt felismerhetetlenné vált” – összegezte Josef Kaltenböck, a mezőgazdasági biztosító Alsó-Ausztria keleti régióvezetője.
A francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé tenné a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését.
.jpg)
