Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt az utóbbi években megnövekedett az öntözés jelentősége. Ennek ellenére az elmúlt évben a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók csupán kevesebb mint kétharmada öntözött Magyarországon.
A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése. Szakemberek szerint a málna és a szeder előtt sem áll különösebb fejlődési lehetőség, ahogyan a fekete ribiszke is kiszorulhat az ültetvényekről.
A magasabb légköri széndioxid szint hatására csökken a fehérje és tápanyag tartalom a rizsben – mutatta ki terepi kísérletekkel egy nemzetközi tudóscsapat. A változás miatt a betegségek hangsúlyosabbak lesznek, illetve befolyásolni fogja a gyerekkori fejlődést is, több millió anya és gyermek egészségét veszélyezteti. A tápanyagban gazdagabb rizs elérése kapcsán a génmódosítás lehetősége is felmerült.
Nem fenntartható hosszú távon a gyűjtésre épített gyógynövényágazat, ezért az agrárkamara most újjáalakult gyógynövény alosztálya és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács közös célja, hogy jelentősen nőjön a termesztett, és csökkenjen a gyűjtött gyógynövények aránya.
A következő tíz évben komoly kihívást jelenthet a magyar gazdák számára is, mennyire tudnak felkészülni arra, hogy az állati termékek fogyasztása látványosan növekszik a világon. Az is fontos kérdés lesz, mennyire vagyunk nyitottak az alternatív fehérjeforrásokra, és milyen módszerekkel tud majd Magyarország mezőgazdasága alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.
Gyakorlatilag megszűnt a málnatermesztés Magyarországon: míg a 80-as években kiterjedt és jelentős málnások voltak itthon, addig ma már csak a hobbikertekben termesztik ezt a gyümölcsöt – mondta az InfoRádiónak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Apáti Ferenc hozzátette: főként Pest megyében vannak még málnások, a meleg idő miatt idén hamarabb értek be a málnaültetvények.
Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be tavaly az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban viszont több mint 30 százalékkal esett vissza a termés. Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, és ennek a hegyekkel körülölelt medence sajátos klímája a fő oka.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete 22 különböző, a hazai szupermarketekben és piacokon kapható földieper növényvédőszermaradék-tartalmát vizsgálta meg laboratóriumban. Az eredmények azt mutatják, hogy érdemes kivárni a szezont, és inkább piacon vásárolni, ugyanis a bolti eprekben sokkal több vegyszer lehet, mint a piaciban.
Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók. Adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb módja a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.
A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell keverni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani. A hamarosan betakarításra kerülő őszi káposztarepce termesztése az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.
A 2019-es öntözési idény kezdetére közel 140-150 állomásból álló hálózat jön létre a tervek szerint. Az aszály elleni védekezésben érdemi előrelépést hoz az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) által létrehozott komplex vízhiányelőrejelző-rendszer, amelynek 2019-es indulása előtti tesztelésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is közreműködik a következő hónapokban.
Európában évente 3, az USA-ban durván 1,5 milliárd eurónyi veszteséget okoznak az állattartóknak a takarmányokba kerülő mikotoxinok (penészgombák által termelt anyagcsere-melléktermékek). A világszerte növekvő fertőzöttség mellett probléma az is, hogy egyszerre kell harcolni e toxinok, illetve az antibiotikum-rezisztencia ellen.
Folyamatosan megy fel a szójabab világpiaci ára, amely sok más termék árára is kihathat hosszú távon. A klímaváltozás tett be a termelésnek, de tovább ronthat a helyzeten, ha új front nyílik a kereskedelmi háborúban.
A világ egyik legédesebb paradicsomát termesztik Veresegyházon. A vállalkozás 2016-ig 85 százalékban exportra termelt, de az ügyvezető tudatosan csökkentette az arányt, mert nagy dobásra készül. Egész évben, szezonon kívül is finom és édes paradicsomot szállítana a magyar vásárlóknak. A cég vezetője úgy látja: a prémium kategóriás paradicsom hazai megismertetése, és a vásárlók egész éves ellátása nagyobb bevételt hozhat a cégnek, mint a külföldi eladások.
Harminc család keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amivel azt kívánják elérni, hogy az Európai Unió javítson „elégtelen” klímavédelmi politikáján és csökkentse nagyobb mértékben szén-dioxid-kibocsátását. A pert kezdeményező családok keresetükben azt hangsúlyozták, hogy a szárazság, a sarkkörök feletti jégrétegek jelentős olvadása és más természeti katasztrófák közvetlen hatással vannak életkörülményeikre.
Magyarország hasznosított mezőgazdasági területe 5,35 millió hektár, a szabadföldi öntözésre berendezett terület azonban csupán 191 ezer hektár, amelyből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők. Pedig az öntözhető területek növelése remek lehetőségeket rejt, sőt, a klímaváltozás tükrében szükségszerű folyamat.
A növények és rovarok nem csak ellenségeik lehetnek egymásnak. Ha okosan tervezünk, növényekkel hasznos rovarokat csalogathatunk a kertünkbe. Színes palettáról van szó a katicabogártól kezdve a zöldfátyolkán át a zengőlégyig, vagy az ánizstól a kapron át a korianderig.
A klímaváltozás és a globalizáció modern trendje – emberek, élő állatok és élelmiszerek határokat átszelő, egyre gyakoribbá váló mozgása, illetve mozgatása mellett – drámai módon megemelte az újonnan jelentkező és az ismételten felbukkanó állati betegségek számát, ezen betegségek világméretű terjedését, és a járványokkal együtt járó kockázatokat. A becslések szerint a globális állatállomány akár 20 százaléka áldozatul esik a betegségeknek.
Nemzeti katasztrófa: évek óta így beszélnek Mongóliában az időjárási anomáliák miatt kialakuló állatpusztulásokról. Az utóbbi szűk évtized alatt több ezer állattartó veszítette el a megélhetését, miután több millió (!) haszonállat – közülük sok álltában – fagyott meg a nyári szárazságot követő kíméletlen telekben. Erről számolt be Kohout Zoltán az agraragazat.hu oldalon április közepén.
Hamarosan betilthatja a Kamerunból származó gyümölcs és zöldség forgalmazását az Európai Unió. Az ok a megkérdőjelezhető minőség mellett a kameruni egészségügyi és növényegészségügyi ellenőrző rendszer megbízhatatlansága.
.png)
