Egy új tanulmány szerint percenként kicsit több mint 1,3 millió dollárnyi közpénz megy el világszerte mezőgazdasági támogatásokra. Éves szinten legalább 700 milliárd dollár. Ám a teljes összeg alig 1 százalékát fordítják csak a természet javát szolgáló, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő beruházásokra.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közelmúltban közzétett jelentése szerint a klímaváltozás miatt 2050-re az európai növénytermesztők elveszíthetik éves termésük 16 százalékát.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai a főbb olajos magvak (napraforgó, repce) termésmennyiségéről 2004-2018 között.
Az Agrárminisztérium augusztus végén jelentette be az erdősítési támogatások tervezett jelentős emelését. Az intézkedés ismét meghozhatja a gazdálkodók kedvét az erdőtelepítésekhez, ahogy azt az elmúlt évszázadban – beleértve a termőföldek privatizációját követő bő egy évtizedet is – már többször is megtapasztalhattuk.
A Derecskén működő családi vállalkozás, a Bold Agro Kft. lett Magyarország legszebb birtoka 2019-ben. A fő ágazatai olyan egyedülálló szimbiózisát hozta létre, ami segíti a környezetterhelés és az ökológiai lábnyom csökkentését. Sok ezer kisiskolást tanítanak a felelős kertművelésre, és iskolagyümölcs programot is felvállaltak.
Kiss Róbert 1996 óta él és dolgozik a Hortobágyi Nemzeti Park madármentő állomásán, a Tiszafüred közelében fekvő Górés tanyán. Munkája mellett madarakat gyűrűz, solymászkodik, juhászkodik, és ritka baromfifajtákat is tart. A magyarmezogazdasag.hu legutóbb öt éve járt nála, s most kíváncsiak voltak, mi is történt azóta a tanyán, melyet ma már országhatárainkon túl is sokan ismernek a kiemelkedő eredményeknek köszönhetően. Dr. Tóth Zsigmond írása.
A klímaváltozásnak a mezőgazdaságban is számtalan negatív hatása van – az almatermesztés sem kivétel.
A poloskák ellen valószínűleg már rengeteg házi praktikával megpróbálkozott a kertészek többsége, de nem mindenkinél válnak be ugyanazok a módszerek. Az utóbbi időben a bosszantó kártevő még inkább elszaporodott Magyarországon, és évről évre egyre több tápnövénye van. Cikkünkben bemutatunk egy olyan tippet az ellenük való védekezésre, ami működik.
Le kell szokniuk az erdőtüzek képeit otthonról kommentálóknak a hamburgerről, ha tényleg tenni akarnak Amazóniáért? A marhahús a világ egyik legnagyobb szennyezője, Brazília a világ egyik húsgyára, az égetéses-irtásos gazdálkodással csak a saját, négy lábon járó steakjének csinál helyet a fejlett világ – van benne igazság, de a helyzet bonyolultabb. Tofufaló flexitariánusok, szevasztok: terítéken az ebéd ökológiai lábnyoma.
Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás a banántermelés arányának jelentős csökkenését idézheti elő az egész világon.
Az igényes fogyasztók és az őket kiszolgáló éttermek keresik a mangalicát, amelynek jelentős része exportra megy. Idehaza egyelőre egy szűkebb réteg az, amelyik elvárja a mangalicától megszokott minőséget és ízvilágot, ez a piac azonban egyre növekszik.
A vetésforgó lényege, hogy ne termesszük egymás után ugyanazt a zöldségfajt azonos helyen. Az így termelt növények a talajuntság miatt ugyanis évről évre kevesebbet teremnek. Ugyanez okból a rendszertanilag egy családba tartozó növényeket se ültessük egymás után.
Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak. A vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni – mondta az agrárminiszter.
Az elmúlt 664 év burgundi szüreteinek kezdőnapja egyértelműen arra utal, hogy az elmúlt 30 évben példátlanul melegedik az éghajlat: 1988 óta átlagosan 13 nappal korábban kezdődik a burgundi szüret, mint az azt megelőző hat évszázadban.
Két, de akár bő egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, hogy a tea szó hallatán magyarországi, és ne egy több ezer kilométerre lévő növényre gondoljunk, Varga Marianna azonban realitássá tette a magyar teát. A Dunakanyarban, egy váci telken már gőzerővel folynak az előkészületek: itt nyit jövőre a Kamélia kert, az ország első bemutató teakertje – magyar cserjékkel.
Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltött az Ontarióban élő Csincsa Tibor Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbennie, hogy abszolút félretájékozott erről a százmillió lakosú országról, amely tízszer akkora területű, mint Magyarország.
Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását. A világ számos pontjáról hasonló hírek jönnek. Kutatók a neonikotinoid- és a fiproniltartalmú rovarirtó szerek használatával magyarázzák a tömeges pusztulást.
Úgy tűnik, lassan fontos válaszúthoz érkezik az emberiség: vagy egy újfajta génmódosított banánt kezd termeszteni és fogyasztani, vagy végleg lemond a banánról.
Jurtában él és fenntartható módon gazdálkodik Szabó Csaba, a szentesi Helóta Biokert tulajdonosa és párja, Zaka Dominika. A zöldségtermesztésből száműzték a műtrágyát és a különböző vegyszereket, és nem permeteznek, hanem rábízzák a természetre a kártevők visszaszorítását. Kis mennyiségben, a minőséget szem előtt tartva termelnek, ahogy fogalmaznak: a természetre odafigyelve, a Jóistennel karöltve gazdálkodnak.
Sándor hosszú évekig dolgozott mozgóárusként Baranya megye déli részén. Hat éve egyik szokásos útján figyelt fel egy hatalmas levelű, dús, élénkzöld növényre.
