2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Méznagyhatalom volnánk – mégsem eszünk elég mézet

Bár több mint kétszeresére – évente fejenként 70 dekagrammra – emelkedett az elmúlt években Magyarországon a mézfogyasztás, még mindig lényegesen elmarad az 1,7 kilogrammos európai uniós átlagtól. Ez annak ellenére így van, hogy hazánk méztermelő nagyhatalom.

Miközben a tudósok és környezetvédők azon aggódnak, hogy lassan kihalnak a méhek a Földről, és Japánban már minidrónból kialakított robotméheket alakítanak ki, aközben jó hír, hogy kis hazánk méztermelő nagyhatalomnak számít a világban.

A novemberi végi, Európai Mézes Reggeli program idei központi rendezvényén Fazekas Sándor földművelődésügyi miniszter mégis azzal szembesítette a hallgatóságot, hogy

fel kell hívni a honi emberek figyelmét a magyar méz fontosságára, valamint az egészséges életmódra.

Ezért született meg a program, amelyet idén negyedik alkalommal rendeztek meg, s a tavalyinál 20 százalékkal több, vagyis 600 iskolában, több mint százezer gyermek ismerkedhetett meg a méhészettel, jelentőségével és kóstolhatott mézet, valamint mézből készült édességeket.

Magyarországon mintegy 20 ezer család számára jelent megélhetést a méhészet. Az Alföldön, a Közép-Tisza vidékén, Tiszagyendán is sokan foglalkoznak méhészettel.

Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb méztermelő állama, a kiváló minőséget bizonyítja egyebek mellett, hogy a magyar méz sűrűsége a világon Görögország után a második legnagyobb.

A magyar akácméz hungarikum, és a magyar mézek, mézkészítmények eljutnak Japánba és az Amerikai Egyesült Államokba is.

Fazekas Sándor a mézet igazi bioterméknek nevezte, amelyben rengeteg vitamin és ásványi anyag található. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az eseményen azt mondta: az Európai Unióban azon tagországok méhészei maradnak talpon, akik közvetlenül tudják értékesíteni saját tagállamukban a mézet. Ehhez viszont

szükséges, hogy az emberek napi étkezési szokásaiban szerepeljen a mézfogyasztás.

Arról is beszámolt, hogy a nyugat-európai országokban – például Németországban, Franciaországban, Olaszországban – nem gond a méhészeknek értékesíteni a mézet, sőt a kínálatot jóval meghaladja a kereslet. Míg az Európai Unió mindössze 60 százalékban termeli meg saját keresletére a mézet, a magyar méhészek piaci problémával küzdenek. Az ágazatban a beszállítókkal, családtagokkal együtt mintegy 100 ezer ember érdekelt. Magyarország „méznagyhatalom”, körülbelül 25-30 ezer tonna mézet termelnek évente a méhészek. Ennek kétharmada az exportpiacokon értékesül, ahol viszont olyan országokkal kell versenyezni, amelyekben az élőmunka bére sokkal alacsonyabb. Ezért fontos, hogy a magyar méhészek minél több mézet adjanak el Magyarországon – hangsúlyozta Bross Péter.

Az Európai Mézes Reggeli program Szlovéniából indult, a kezdeményezéshez Magyarország 2014-ben csatlakozott.

Neked ajánljuk
Európa most megmentheti a méheket Egy kis sziget a világ egyik legjobb tejtermelője Méhek nélkül a katasztrófa felé? Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam