2018. február 18., Bernadett
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A rövid idő alatti nagy hőingadozások komoly károkat okozhatnak

A szokatlanul meleg januári időjárás a mezőgazdaság szereplői számára napról napra több veszélyt rejt magában. Ha ugyanis több hétig még maradna az évszakhoz képest kimagaslóan magas hőmérséklet, az megváltoztatná a növények normális életritmusát.

A melegrekordokat hozó január eleji időjárás a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, hiszen a természet ilyenkor javában „alszik”, a szőlők és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak. A médiában példaként bemutatott

rügyfakadások egyelőre még csak bizonyos jelzőnövényeket érintenek, meghatározott, kedvező ökológiájú térségekben.

A legtöbb gyümölcs- és szőlőültetvényben még tart a mélynyugalmi állapot, ami egyelőre védelmet nyújt a növények számára. Az e hétvégére várható lehűlés segítheti azt a folyamatot, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz.

Az igazi veszélyt azt jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ami nagyobb károkat okozhat.

Bár a napokban egyes esetekben – helyi jelleggel –, főként dísznövényeknél, rügyezés tapasztalható, általánosságban elmondható, hogy a növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő, az csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezet esetében tapasztalható.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet, hogy alapvető biológiai tény, hogy a növények a december–januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Gyakorlatilag az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket.

Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is.

Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

A természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó,

melyek a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük.

Tovább a forrásra: nak.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
"Boldog békeidők" - Téli képek 1907-ből „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 12 hónap az erdőn 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában 21. századi számvetés: a víz az úr