2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Merre tovább, Ázsia?

Az ázsiai mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes modernizálására és új együttműködési formákra van szükség, különben nem fogják kezelni a 21. század kihívásait, például a lakosságnövekedést és az éghajlatváltozást.

  • Az ázsiai gazdaságok jelentős része katasztrofálisan felszerelt, se pénz, se know-how, pedig infokom és más csúcstechnológiák nélkül nem megy a modernizálás.
  • Az éghajlatváltozás és következményei, például a sivatagosodás és egyes területek sós vízzel történő elárasztása miatt stratégiaváltásra is szükség lehet, amihez szintén kellenek az új megoldások.
  • Az Ázsiai Fejlesztési Bank egyik szakembere a szövetkezeti formában látja a jövő útját. Ezek a szövetkezetek profitorientált kereskedelmi vállalkozások, és még Kínában és Vietnamban sincs semmi közük a múlt rossz emlékű termelőszövetkezeteihez.
  • Szövetkezeti formában kisebbek az egyéni költségek, nagyobbak a bevételek, a hasznos információt hálózatokon oszthatják meg egymással a gazdák.
  • Ráktenyésztés rizstermesztés helyett a Mekong-deltában?
     

A világ legnagyobb élelmiszerpiacának számító Ázsia lélekszáma előrejelzések szerint 2050-re meghaladja az 5 milliárdot. Ha valóban így lesz,

további 900 millió személy ellátásáról kell gondoskodni.

Az egyre terebélyesebb középosztályokkal a földkerekség éves marha- és baromfifogyasztásának fele, rizs- és a halfogyasztásnak a háromnegyede Ázsiához, a fejlődő világ gabonaigényének 60 százaléka szűkebben Dél- és Kelet-Ázsiához lesz köthető. Ezek a számok azonban már nem 2050-ig, hanem 2030-ig nyúló előrejelzések adatai. 

Az éghajlatváltozás hatásai   

Az ételhiány az óriási kontinens legtöbb részén a távolodó múlt rossz emléke, csakhogy a drasztikus lélekszám-növekedéssel egyre nehezebb az igényeket kielégíteni, és a távolodó múlt hamarosan jelenvalósággá válhat.

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság csak – a 10 évvel ezelőtti termeléshez viszonyítva – 60-70 százalékos növekedéssel képes kielégíteni az igényeket.

Ideális esetben a gazdaságok egyszerűen növelik a termelést. Súlyosan hátráltató tényező, hogy sokuk felszereltsége katasztrofális, márpedig a célokat csak a 21. századi elvárásoknak megfelelő masszív technikai átalakulással tudnák megvalósítani.

Az átalakulásnál figyelembe kell venni a hatását mind markánsabban éreztető éghajlatváltozást is, amelynek kezelése az ázsiai gazdaságok egyik legnagyobb kihívása. A melegedő bolygó egyes területek mezőgazdaságát ugyan fellendítheti, máshol viszont korlátozza a termelékenységet, hosszabb ideig tartó élelmiszer-válságokat idézhet elő.

Mivel szűkösebb lesz a vízhez való hozzáférés, ez a jelenség olyan hagyományosan termékeny területeken, mint például a 255 millió hektár termőföldes Indo-Gangeszi síkságon (Gangesz-síkság, Hindusztáni-alföld) éreztetheti különösen a hatását. Eközben a tengerszint növekedése sok területet használhatatlanná tehet, népcsoportok mezőgazdasági tevékenységének vethet véget. Ha a növekedés eléri az 1 métert, a sós víz beszivárgása Vietnam tengerparti gazdaságainak 70 százalékát fenyegetheti.

A teljes cikk a lenti linken olvasható tovább.

Forrás: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Dvořák: A vízimanó „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Lesz ez még így se” – gondolták, majd megalkották a jövő víztározóját „Találd meg, írd le és őrizd meg!” – pályázat a vizes élőhelyek világnapja alkalmából 10 lépés a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé