2018. május 22., Júlia, Rita
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Új felfedezés a növények terjedésében

Az élőlények változó környezethez és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásában fontos szerepe van terjedőképességüknek. A vízimadarak nemcsak vízben élő, hanem szárazföldi fajokat is terjesztenek. A botanikában és ökológiában is meghatározó Journal of Ecology szaklapban számoltak be kutatásaikról a Debreceni Egyetem kutatói. 

Azt vizsgálták, hogy a vízimadarak miként terjeszthetik az általuk fogyasztott növények magvait – számolt be honlapján az egyetem. A szakemberek régóta gyanítják, hogy a vonuló madarak élőlényeket szállítanak magukkal. Mára tudjuk, hogy a madarak az emberre is veszélyt jelentő vírusokat is terjeszthetnek, de szerepüket a közelmúltig alulbecsülték.

Sokáig azt hitték, hogy a folyamatban a lábukra tapadt sár vagy a tollazatukhoz ragadt magvak játszanak szerepet. Ám úgy tűnik, hogy az általuk elfogyasztott szaporítóképletek életképesen juthatnak át a tápcsatornájukon

– magyarázza Molnár V. Attila, a Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi tanára.

A Journal of Ecology-ban megjelent publikáció szerint a tanszék kutatói (Lovas-Kiss Ádám, Vizi Balázs, Vincze Orsolya, Molnár V. Attila) tőkés récéktől származó ürülékmintákat gyűjtöttek, amelyekből összesen 21 növényfaj magjait azonosították, közülük 8 faj szaporítóképletei ki is csíráztak. Ilyen volt a vízi rucaöröm nevű haraszt is, amely a világon az első bizonyíték arra, hogy a páfrányok is képesek a madarak bélcsatornáján keresztül terjedni.

Vízi rucaöröm páfrány Fotó: hu.wikipedia.org

– Kiemelendő, hogy a vízimadarak nemcsak vízben élő, hanem szárazföldi fajokat is terjesztenek, és számos olyan fajnak biztosítanak hosszú távú terjedési lehetőséget, amelyek kisebb távolságokra például széllel vagy vízfolyásokkal terjednek. Mivel a magvak 1-2 napot is a madarak szervezetében töltenek, így ezalatt akár ezer kilométernél is nagyobb távolságra juthatnak – hangsúlyozza Molnár V. Attila.

Ennek komoly gazdasági vetülete is van:

az emberiség által idegen földrészekre behurcolt idegenhonos fajok óriási gazdasági károkat (pl. terméskiesést, pollenallergiát) okoznak.

A rucaöröm páfrányt például az óvilágból hurcolta be az ember Amerikába, vagy a parlagfüvet Amerikából Európába. Ha e növények átjutottak az óceánon, onnan további terjedésüket már jelentősen segíthetik különböző madarak.

Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Az óceáni bolygó (angol nyelvű természetfilm) „Ember és természet” fotópályázat 2018 „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Klímabajnokok” emelkednek ki a párizsi klímaegyezmény árnyékából?