2018. október 23., Gyöngyi
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A növényvédelem és a klímaváltozás is veszélyezteti a beporzókat

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya mind Európában, mind Észak-Amerikában jól láthatóan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámcsökkenésük jelentős élelmezési problémákat is felvet – írja a Szent István Egyetem közleménye. A beporzó rovarok védelmében a természetes élőhelyek helyreállítása, változatos méhlegelők kialakítása, valamint a növényvédő szerek használatának csökkentése hozhatna áttörést.

A beporzók kapcsán a hétköznapokban általában csak a házi méhek jutnak eszünkbe, ám fontos tudni, hogy

a világon több mint 20 ezer, hazánk és a Kárpát-medence területén pedig mintegy 700 méhfaj fordul elő. A legtöbb virágos növény beporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől.

A házi méheknek emellett közvetlenül kimutatható gazdasági hasznuk is van, hiszen az élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai ipar a méz és méhviasz mellett virágport, méhpempőt, propoliszt és méhmérget is hasznosít.

Terepi munka a repcetáblákon Fotó: agroinform.hu/Sárospataki Miklós

A méhlegelőket látogató méheket azonban napjainkban számos veszély fenyegeti, melynek hátterében főként az emberi tevékenység áll.

A neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szerek méhekre gyakorolt negatív hatásait például egy Magyarországra, Angliára és Németországra kiterjedő nagy léptékű kísérletsorozat eredményei támasztották alá, melyben dr. Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett. A világ egyik vezető tudományos lapjában, a

Science magazinban közölt kutatási eredmények akár a neonikotinoidok végleges betiltásában is közreműködhetnek.

A neonikotinoidokat tartalmazó szereket főként vetőmagok csávázására használják. A magba kerülő hatóanyag a csírázást követően szívódik fel a növekvő növénybe, és fejti ki rovarölő hatását a növényt fogyasztó kártevőkre. Az elmúlt években közölt vizsgálati eredmények azonban rámutattak, hogy ezek a szerek kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak, és bár a virágokat látogató hasznos rovarokat közvetlenül el nem pusztítják, termékenységük csökkenését, valamint tájékozódási zavarokat okozva rájuk nézve is károsak.

A cikk további része a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Uniós forrásból kutatja a klímaváltozást a NAIK Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! A szabadság felemel A sarki jég fehérjét a burjánzó planktonok kékeszöldje válthatja fel
Tovább a forrásra: agroinform.hu
Vissza
Hírfolyam