2018. április 19., Emma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Hideget és meleget is kapnak most a méhészek

Stratégiai megállapodást kötött az agrártárca és a méhészek egyesülete, miközben a méhcsaládok élete a héten kritikus helyzetben lesz az időjárás miatt. Januárban hasonló volt a helyzet: ritkán fordul elő, hogy a januári időjárás annyira enyhe legyen, mint idén, mikor sok méhcsalád már azt hitte, hogy tavasz van. Ilyen helyzetben fennáll a veszélye, hogy a család elszakad a méztartalékától, és gyakorlatilag éhen hal.

Stratégiai megállapodást írt alá pénteken a méhészeti ágazat további fejlesztésével kapcsolatos jövőbeni együttműködés érdekében Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára és Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. 

A keretmegállapodás alapján a méhészek és a kormány továbbra is egymással szövetségben dolgoznak, együttműködnek a szakmai kérdésekben. A dokumentum rögzíti azt is, hogyan juttassák érvényre a magyar méhészek érdekeit itthon és külföldön egyaránt, és miként osszák fel a Magyar Méhészeti Nemzeti Programból jutó forrásokat.

Bodnár Béla méhész keretet készít elő a pergetéshez Baj közelében lévő méhészetében 2017. május 27-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

„Az elmúlt években nagyon sok kihívásnak kellett az ágazatnak megfelelnie, a nehézségek pedig komoly szövetséget kovácsoltak a kormány és a méhészek között” – jelentette ki Nagy István. Az államtitkár felidézte: a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező Akác-koalíció nélkül az Európai Unió korlátozhatta volna az akácfaültetést; de a nyomonkövethetőség hiánya miatt sokszor tisztázatlan eredetű mézek dominanciája ellen is összefogásra volt szükség.

 Mivel minden magyar méz GMO-mentes, ez piaci előnyt is jelent számunka.”

A hazai mézfogyasztás kétszeresére emelkedett 2010-hez képest, 40 dkg/fő/évről napjainkra 80 dkg/fő/évre nőtt – köszönhetően többek között az Európában elsőként nálunk bevezetett Mézes reggeli programnak is.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében a hazai méhészeti ágazat 2010-től közel 10 milliárd forint összegű– felerészt hazai költségvetési forrású, felerészt uniós finanszírozású – támogatásban részesült, ami a technológiai megújulást, a méhegészségügyi eljárások fejlesztését, és a méhészek továbbképzését is segítette.

Erdős Péter európai parlamenti képviselő elmondta: az 560 szavazattal 27 ellenében 28 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás, a hamis méz behozatalának megszüntetése érdekében kidolgozott Méz-jelentés több javaslatot is tartalmaz a mézhamisítások kiszűrésének hatékonyabb laboratóriumi módszereire, valamint javasolja a szigorúbb szankciók bevezetését is. A képviselő kifejtette:

a méhek, a méhészek és a méz védelmében elfogadott állásfoglalás jelentősége nemcsak az, hogy az EU felveszi a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel szemben, hanem meg is védi az uniós termékeket azokkal szemben.

Az Erdős Norbert által jegyzett Méz-jelentés itt olvasható.

„Minden harmadik falat étel létrejöttéhez közük van a méheknek – idézte egy amerikai kutatás eredményét Bross Péter, az OMME elnöke. – Vannak földrészek, ahol már jelét mutatta, hogy a méhek munkája nélkül milyen nehézséget okoz az élelmiszer-előállítás, mint az USA-ban is, ahol 30 év alatt meghatodolódott a méhcsaládok száma.”

Az OMME elnöke az idén későn visszatérő tél hatásairól szólva elmondta: valóban komoly aggodalommal bírnak ma a méhészek,

nagyon ritkán fordul elő, hogy a januári időjárás annyira enyhe legyen, mint 2018-ban, mikor sok méhcsalád már azt hitte, hogy tavasz van. Fennáll a veszélye, hogy a család elszakad a méztartalékától, és gyakorlatilag éhen hal.

„Számoljuk a napokat, hogy mikor lesz már tartósan 12 fok felett a hőmérséklet. A következő 10 nap kritikus” – mondta.

2014-től jelentősen bővült a méhcsaládok száma, míg 2010-ben 997 ezer, 2016-ra 1 millió 225 ezer volt a méhcsaládok száma Magyarországon. Az úgynevezett méhsűrűség (négyzet-kilométerenkénti méhcsaládszám) hazánkban a legmagasabb, nemcsak az unióhoz viszonyítva, hanem a világon is. Az országos átlag 13 méhcsalád négyzet-kilométerenként, de az ország egyes részeiben (pl. Zala, Somogy megye) 20 feletti.

Országos szinten több mint 20 ezer méhész és közel 1,2 millió méhcsalád dolgozik, ezzel pedig az Európai Unión belül a harmadik legnagyobb méztermelőnek számítunk. 2017-ben mintegy 25 ezer tonna méz termett, ami az unió méztermelésének 10 százalékát adja. A Magyarországon készült méz 75 százaléka az EU piacára kerül.

Tovább a forrásra: agrotrend.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
"Boldog békeidők" - Téli képek 1907-ből „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 1970 óta súlyosan csökkent a madarak száma Dániában 2022-ig változatlan marad a szén iránti kereslet 2050-re 143 millióra nőhet az éghajlatváltozás miatt elvándorlók száma