2018. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az időjárás lassan tönkreteszi a takarmánytermesztést

Hogyha a várható magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok számának gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással jár majd, a nem öntözött gyepek állateltartó képessége csökkenni fog. Ehhez hozzájön még a nyári csapadékátlag 5-10 százalékos csökkenése, így veszélybe kerül a silókukorica termésbiztonsága.

Ezért sürgős feladat lenne annak átgondolása, hogy hosszú távon milyen (egymásra épülő) növénytermesztési és takarmányozási stratégia illeszthető ezen előre jelzett és valószínűleg (részben) bekövetkező változásokhoz, figyelembe véve a húshasznú tehenek, a növendék- és hízómarhák egymástól eltérő igényeit. A cikk azon szántóföldi tömegtakarmányokat mutatja be (cirokfélék, kukorica-cirok együttes termesztés, korai betakarítású korszerű gabonafélék, intenzív füvek, gabona-gabona keverékek, gabona-fű keverékek, őszi vetésű gabona-pillangós keverékek, gabonaszénák), melyek potenciálisan lehetővé teszik egy olyan differenciált stratégia felépítését, amely a fenntartható gazdálkodást szolgálja. Emellett, részben gyepre, részben pedig szántóföldi tömegtakarmányokra alapozott, költséghatékony, rugalmas, ugyanakkor reális és a különböző termelési szintek igényét is figyelembe veszi.

Legelő, szilázs – veszélyben a termésbiztonság

Hazánkban a húshasznú tehenek, a húshasznú tenyészüszők és a növendékmarhák takarmányozása a szerény táplálóanyag-szükségletből adódóan gyepre alapozott a vegetációs időszakban, míg novembertől áprilisig általában kukoricaszilázs, réti széna, élelmiszeripari melléktermékek, mezőgazdasági melléktermékek és abrak (energia- és fehérjehordozókból álló keverék) képezi az ilyen hasznosítású állatok takarmányadagjának alapját. A növendékmarhák hizlalása (az intenzitástól függően 800-2400 g/nap testtömeg-gyarapodás értéktartományban) nagyobb táplálóanyag-szükséglettel jár, ezért ebben az esetben nagyobb szerepet kapnak a szántóföldön termesztett, tartósított, energiában gazdag tömegtakarmányok egész évben (kukorica- és cirokszilázs, a réti széna mellett a lucernaszéna).

Amennyiben a várható magyarországi klímaváltozás a nyári hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással lesz jellemezhető (a nyári csapadékátlag 5-10%-os csökkenése mellett), úgy a nem öntözött gyepek állateltartó képessége csökkenni fog, a silókukorica termésbiztonsága pedig veszélybe kerül.

Forrósodás, szárazodás, viharosodás

Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek (NÉS, 2017). Az évszázad közepéig nyáron 1,4-2,6, illetve ősszel 1,6-2,0 °C-os változásra számíthatunk, míg az évszázad végére a növekedés ősszel megközelítheti, nyáron pedig meg is haladhatja a 4 °C-ot. A szélsőségesebb hőhullámos napok előfordulásában (amikor kiadják a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást, és a Tközép > 25 °C) szintén szignifikáns növekedés várható. A következő évtizedekben várhatóan 3,6-10 nappal, míg a távolabbi jövőre 14-20 nappal növekszik a hőhullámos napok átlagos évi száma (1. táblázat).

1. táblázat. Hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli alakulása Magyarországon (NÉS, 2017, adatbázis: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A csapadék várható alakulása a nyár szárazabbá válását, míg a téli időszak bőségesebb csapadékellátását valószínűsíti. A nyári csapadékátlag 2021–2050-re 5-10%-ot, 2071–2100-ra 20%-ot elérő csökkenésében egységesek a becslések. Ősszel országos átlagban 3-14%-os növekedés lesz jellemző. Télen is csapadéknövekedés várható. A száraz időszakok nyári hosszabbodása az évszázad közepén még nem, de 2071–2100-ra már szinte az ország egész területén jellemző lesz (NÉS, 2017).

A cikkben szereplő adatok és információk bővebben ’A 2017–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia’ c. dokumentumban találhatók meg. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Országos Meteorológiai Szolgálat hazai éghajlatváltozásra vonatkozó adatait vette alapul.

Összességében a várható magyarországi klímaváltozás a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással (szárazodásra, aszályra, árvízre, belvízre vezető csapadékkal) jellemezhető.

A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat, és elsősorban Magyarország középső, keleti, és északkeleti területeit érinti kedvezőtlenül (NÉS, 2017). Ezért a húshasznú tehenek, a tenyészüszők, a növendék- és hízómarhák biztonságos tömegtakarmány-ellátására olyan hosszú távú növénytermesztési és takarmányozási stratégiára van szükség, ami igazodik a klímaváltozás várható mértékéhez, a fenntartható gyepgazdálkodást szolgálja, költséghatékony, ugyanakkor kellően differenciált, figyelembe véve a különböző hasznosítási irányokat és termelési szinteket.

A cikk további része a lenti linken olvasható tovább.

Neked ajánljuk
A felmelegedés drámai ingadozást okozhat a világ kukoricatermésében Vezet a marhahústermelés, de az akvakultúra is szennyezi a környezetet Ejtették New York keresetét az olajóriásokkal szemben 5. SUSCO Budapest fenntartható fejlődés konferencia A Cadillac is zöldre vált
Tovább a forrásra: agraragazat.hu
Vissza
Hírfolyam