2020. október 29., Nárcisz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A szármaradványbontásban rejlő értékek

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell keverni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani. A hamarosan betakarításra kerülő őszi káposztarepce termesztése az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.

A növekvő tendencia annak köszönhető, hogy egy magas technológiai szint megvalósulása esetén stabil jövedelmezőséget tud biztosítani. 2017-ben már több mint 300 ezer hektár területen vetettek repcét.

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés. Amennyiben az elhalt növényi maradványokat Phylazonit Tarlóbontóval kezeljük és a talajba keverjük, akkor a következő kultúrnövényeknek is hasznára válnak.

A szármaradványok igazán értékesek a talaj és végső soron a növény számára: egyrészt bomlásuk során tápanyagok szabadulnak fel belőlük, másrészt a talaj humusztartalmát is gyarapítják. 

Talajbaktérium-készítményt a folyamat tudatos irányítása és felgyorsítása miatt kell használnunk. Talajéletünket a tarlómaradványok bontásával visszazökkenthetjük a normális kerékvágásba.

Baktériumok nélkül nincsen hatékony szármaradványbontás, hiszen a munka érdemi részét a talajban lévő mikroszervezetek végzik.

A szerves anyagok bomlása és a humuszképződés

A termőföld szervesanyag-tartalmát a talajban található élőlények, az elhalt növényi és állati maradványok, valamint a lebomlás során felszabadult és újraképződött vegyületek összessége adja. A nehezebben lebomló anyagok nitrogéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze, és a folyamat végén sötét színű, nagy molekulájú, viszonylag stabil vegyület, azaz humusz képződik belőlük.

A humifikáción átesett szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talaj számára az energiaraktározást, a lebomlás során felszabaduló tápanyagok és víz megtartását, vagyis az élőlények számára legkedvezőbb, morzsás szerkezet kialakítását. A humusz tehát jelentősen hozzájárul a talaj termékenységéhez, ami egy magas technológiai szint alapja.

A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA Talajtani és Agronómiai Kutatóintézet, Budapest, 2005

A növényeknek minden tápanyagra szükségük van

Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a Phylazonit Tarlóbontó azonban feltárja, és a növények számára is felvehetővé teszi a szármaradványban lévő értékes tápanyagokat. Három szántóföldi növénykultúra: őszi káposztarepce, őszi búza, őszi árpa (amelyek vetésterülete megközelítette az 1,6 millió hektárt 2017-ben) melléktermékein keresztül meg is mutatjuk, hogy mekkora érték rejlik szármaradványainkban (az adatok tájékoztató jellegűek). A termésátlagok ismeretében a Phylazonit Tarlókalkulátorral pontosan kiszámolhatók a visszamaradt szár- és gyökérmaradványokban lévő tápanyagok.

A precíziós gazdálkodásba is jól beilleszthető a Phylazonit Technológia, amely komplex megoldást kínál a termelőknek a talajszerkezet javításától a tápanyagok jobb felvehetőségén át a növénykondicionálásig. A cég ehhez Horsch Terrano munkagépekkel, Phyller kijuttató szerkezetekkel vagy akár az új fejlesztésű Temposensorral is segítséget tud nyújtani.

Neked ajánljuk
Természetvédelmi, vadgazdálkodási és méhészeti összefogás az agrártámogatások megváltoztatásáért Több 100 milliárdot veszít a magyar mezőgazdaság, ha alacsonyan marad a Duna Egyre tudatosabban fordulunk a tartósítószer-mentes és környezetkímélő élelmiszerek felé A világ legerősebb és legdrágább chilije Sárrét szívében terem (videó) Vízenergiával „tankolják” az elektromos hajókat a Niagaránál
Tovább a forrásra: agraragazat.hu
Vissza
Hírfolyam