2018. augusztus 16., Ábrahám
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A szármaradványbontásban rejlő értékek

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell keverni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani. A hamarosan betakarításra kerülő őszi káposztarepce termesztése az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.

A növekvő tendencia annak köszönhető, hogy egy magas technológiai szint megvalósulása esetén stabil jövedelmezőséget tud biztosítani. 2017-ben már több mint 300 ezer hektár területen vetettek repcét.

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés. Amennyiben az elhalt növényi maradványokat Phylazonit Tarlóbontóval kezeljük és a talajba keverjük, akkor a következő kultúrnövényeknek is hasznára válnak.

A szármaradványok igazán értékesek a talaj és végső soron a növény számára: egyrészt bomlásuk során tápanyagok szabadulnak fel belőlük, másrészt a talaj humusztartalmát is gyarapítják. 

Talajbaktérium-készítményt a folyamat tudatos irányítása és felgyorsítása miatt kell használnunk. Talajéletünket a tarlómaradványok bontásával visszazökkenthetjük a normális kerékvágásba.

Baktériumok nélkül nincsen hatékony szármaradványbontás, hiszen a munka érdemi részét a talajban lévő mikroszervezetek végzik.

A szerves anyagok bomlása és a humuszképződés

A termőföld szervesanyag-tartalmát a talajban található élőlények, az elhalt növényi és állati maradványok, valamint a lebomlás során felszabadult és újraképződött vegyületek összessége adja. A nehezebben lebomló anyagok nitrogéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze, és a folyamat végén sötét színű, nagy molekulájú, viszonylag stabil vegyület, azaz humusz képződik belőlük.

A humifikáción átesett szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talaj számára az energiaraktározást, a lebomlás során felszabaduló tápanyagok és víz megtartását, vagyis az élőlények számára legkedvezőbb, morzsás szerkezet kialakítását. A humusz tehát jelentősen hozzájárul a talaj termékenységéhez, ami egy magas technológiai szint alapja.

A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA Talajtani és Agronómiai Kutatóintézet, Budapest, 2005

A növényeknek minden tápanyagra szükségük van

Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a Phylazonit Tarlóbontó azonban feltárja, és a növények számára is felvehetővé teszi a szármaradványban lévő értékes tápanyagokat. Három szántóföldi növénykultúra: őszi káposztarepce, őszi búza, őszi árpa (amelyek vetésterülete megközelítette az 1,6 millió hektárt 2017-ben) melléktermékein keresztül meg is mutatjuk, hogy mekkora érték rejlik szármaradványainkban (az adatok tájékoztató jellegűek). A termésátlagok ismeretében a Phylazonit Tarlókalkulátorral pontosan kiszámolhatók a visszamaradt szár- és gyökérmaradványokban lévő tápanyagok.

A precíziós gazdálkodásba is jól beilleszthető a Phylazonit Technológia, amely komplex megoldást kínál a termelőknek a talajszerkezet javításától a tápanyagok jobb felvehetőségén át a növénykondicionálásig. A cég ehhez Horsch Terrano munkagépekkel, Phyller kijuttató szerkezetekkel vagy akár az új fejlesztésű Temposensorral is segítséget tud nyújtani.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Uniós forrásból kutatja a klímaváltozást a NAIK Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! Állatkerti szülinap Pécsen! Íme az ablak, amely megduplázza az energiahatékonyságot, és még a hőtől is véd
Tovább a forrásra: agraragazat.hu
Vissza
Hírfolyam