2018. október 23., Gyöngyi
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Vezet a marhahústermelés, de az akvakultúra is szennyezi a környezetet

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók. Adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb módja a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és -kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy 90 százalékát kitevő 40 élelmiszer előállítására. A szakemberek elemezték,

hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a földhasználatra, az ivóvíz-felhasználásra, a vízszennyezésre, a légszennyezésre,

és nagy különbségeket mutattak ki az ugyanazon terméket előállítók környezeti hatásai között.

Fotó: pixabay.com

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a környezetre legnagyobb hatással lévő marhahústermelők 100 gramm fehérje előállításakor 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki, és 370 négyzetméternyi földterületet használnak, ami 12-50-szer nagyobb, mint a környezetre kis hatással bíró marhahústermelők. Utóbbiak viszont 36-szor több földterületet használnak, és hatszor több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a zöldborsótermelők.

Az akvakultúra, amelyről azt feltételezték, hogy viszonylag alacsony szénlábnyoma van, több metánt és üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint egy kilogrammnyi élő marha.

Akvakultúra Fotó: thebreakthrough.org

„Az élelmiszer-termelésnek óriásiak a környezeti terhei, ám azok nem szükségszerű következmények az ember szükségleteit tekintve. Jelentős mértékben csökkenthetők a termelés módozatainak megváltoztatásával és azzal, mit fogyasztunk” – magyarázta Joseph Poore, a tanulmány egyik szerzője.

A legnagyobb hatást az étrend megváltoztatásával lehetne elérni, nagyobb hatást, mint a hús- és tejtermékek fenntartható gazdálkodással való előállításával.

A növényi alapú étrend esetén a globális földhasználatot 76 százalékkal (3,1 milliárd hektárral) lehetne csökkenteni, a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást pedig mintegy 73 százalékkal a földrajzi elhelyezkedéstől függően. Előbbi a trópusi erdőkre nehezedő nyomást csökkentené, és nagy földterületeket lehetne visszaadni a természetnek – tette hozzá a kutató.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Uniós forrásból kutatja a klímaváltozást a NAIK Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! A sarki jég fehérjét a burjánzó planktonok kékeszöldje válthatja fel Számít, mit eszel!
Tovább a forrásra: erdon.ro
Vissza
Hírfolyam