2018. december 12., Gabriella
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Amikor kellene, nincs csapadék, mégis alig öntöznek

Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt az utóbbi években megnövekedett az öntözés jelentősége. Ennek ellenére az elmúlt évben a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók csupán kevesebb mint kétharmada öntözött Magyarországon.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) öntözési összefoglalója idézi az Országos Meteorológiai Szolgálat adatait, amelyek alapján 2017-ben átlagosan 616 milliméter csapadék esett Magyarországon, ami az 1981 és 2010 közötti 30 éves átlagot 3 százalékkal haladta meg. Ennek eloszlása azonban nem kedvezett a mezőgazdasági termelésnek: szeptemberben, októberben és decemberben az átlagosnál sokkal több csapadék hullott, de az év utolsó hónapja az öntözési szokások szempontjából nem releváns.

Márciustól augusztusig ugyanakkor – a 4 százalékkal több csapadékot hozó április kivételével – minden hónapban 5-36 százalékkal elmaradt a csapadékmennyiség a 30 éves átlagtól.

Az AKI-hoz beérkezett adatok alapján a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók 64,4 százaléka öntözött 2017-ben. A közel 127 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint háromnegyede az Alföldön található. A többi régióban összesen csak 3600 és 7000 hektár közötti területekre van vízjogi engedélye a gazdálkodóknak, kivéve Békés megyét, ahol 30 635 hektárt tesz ki a terület, ami önmagában meghaladja az Alföldön kívüli 5 régió teljes, legálisan öntözhető területét. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jut, még a 100 hektárt sem éri el a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület nagysága.

Az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 222 millió köbméter volt Magyarországon a 2017-es évben, ennek közel háromnegyede az Alföldre esik. Tavaly valamivel több mint 69 ezer hektáron 124 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók.

A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 83 százaléka jutott.

A többi öt régióban átlagosan 2611 hektárnyi területen öntöztek, régiónként 1–10 millió köbméter vizet felhasználva. Magyarországon hektáronként átlagosan 1787,8 köbméter vizet használtak a gazdálkodók, amennyiben öntözték a területet.

Esőztető öntözőberendezéssel biztosítják a vizet a megöntözött területek kilenctizedén, ezen belül pedig a legelterjedtebb kiadagolási mód a lineár öntözőberendezés, amely a terület 61 százalékán működött. Csévélődobos öntözőberendezést használtak a megöntözött területek 19 százalékán, körforgóst pedig 7 százalékán. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 0,5 százalékán használtak.

Neked ajánljuk
A biológiai sokféleség és az emberi élet Jól állunk a természeti erőforrásokkal, de egyenetlen a mezőgazdasági termelésünk Szarvasmarhákat terel a robot 7500 tonna: már az űr is tele van szeméttel Pályázat innovatív, energiatudatosságra fókuszáló ötletekre
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam