2018. augusztus 18., Ilona
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Így fordíthatják hasznukra a magyar gazdák a klímaváltozást

Milyen hatással vannak az időjárási anomáliák és szélsőségek az őszi kalászosok és a repce növénytermesztésére hazánkban? A KITE Zrt. június 1-jén Dalmandon, június 4-én pedig Nádudvaron szervezte meg az őszi kalászos és repce fajta- és hibridbemutatóját, ahol ezt a kérdést is megválaszolták.

A bemutatón Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója tartott gondolatébresztő előadást arról, hogy milyen szélsőséges időjárási körülményeknek kell ma a növénytermesztőknek megfelelniük. Az előadás első részében az elmúlt több mint 100 év mérési eredményeire alapozva azt mutatta be, hogy

az évi középhőmérséklet folyamatosan emelkedik Magyarországon, a 100 évvel ezelőttihez képest 1,4-1,5 °C-kal magasabb. Ha ezt országos megoszlásban nézzük, akkor még nagyobb szélsőségeket is felfedezhetünk,

ugyanis az észak-keleti régióban találhatunk olyan helyeket, ahol ez az érték akár az 1,8 °C-ot is elérheti.

A KITE Zrt. fajtái genetikailag rendelkeznek azon tulajdonságokkal, melyek szükségesek a kívánt 8-10 t/ha termés eléréséhez

A kultúrnövények fejlődését azonban más meteorológiai tényezők is befolyásolják.

A fagyos napok száma szintén az elmúlt 100 év átlagát tekintve 16 nappal csökkent, a fagymentes periódus hossza pedig 15-20 nappal emelkedett. Ha az elmúlt 45-50 év átlagát tekintjük, akkor ez utóbbi 18 napra tehető. Ez a két probléma sok fejtörést okozhat az gazdáknak, hiszen növényvédelmi szempontból számos újabb feladatot is jelenthet.

Az elmúlt időszakban például több olyan kártevő is megjelent, amelyek előtte hazánkban vagy nem voltak fellelhetők, vagy pedig nem okoztak érdemi kártételt. Sőt,

a gyapottok-bagolylepke már áttelelésre is képes hazánkban, a Magyarországon már jelenlévő károsítók közül jó néhány, például a kukoricamoly, nemzedékszámot váltott.

A hőség időszak hossza 11 nappal nőtt az elmúlt 100 esztendőben. A csapadék mennyisége ugyan nem változott – bár ha az elmúlt 10 év mennyiségét nézzük, akkor csökkenő tendenciát mutat –, de a csapadékos napok száma 20-szal kevesebb. Vagyis

megnőtt a száraz napok száma, egyre hosszabb száraz periódusokat kell a növényeknek átvészelniük, és a csapadék intenzitása is megváltozott.

Egyszerre nagy mennyiség hullik, akkora, amelyet már nehezen tudunk kezelni. Ez már eróziós problémákat is felvethet, vagy belvízkár is sújthatja a területet.
És ha már szélsőségekről beszélünk, nem ritka az sem, hogy egy hónapon belül belvízkár keletkezik egy adott parcellán, majd aszály sújtja ugyanazt a termést.

A klímaváltozásnak azonban vannak pozitív hozományai is, mint például a tenyészidő hosszabbodása, mely az őszi kalászosra jó hatással van.

Ezért javasolják a KITE Zrt. szakemberei a hosszabb tenyészidejű, modern genetikájú hibrideket és fajtákat, mert abban az esetben, ha megfelelőképpen ki tudjuk szolgálni a növény igényeit, akkor nagyobb hozamot várhatunk el.

Ezt ezen hibridek tekintetében azért fontos megemlíteni, mert – a 10-15 évvel ezelőtti társaikhoz képest, akiknek 75 fok hőösszegre volt szükségük – nekik már 100 fok hőösszeg kell a csírázáshoz és a keléshez, és további 100-100 minden egyes levél kifejlesztéséhez. Nem véletlen tehát az sem, hogy a modern genetikájú hibridek vetésideje előrébb jött, hiszen a fentiek tudatában időben kell a magnak a földbe kerülnie ahhoz, hogy megfelelő fejlettségi állapotban menjen a növény a télbe.

A teljes cikk a lenti linken olvasható.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Uniós forrásból kutatja a klímaváltozást a NAIK Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! A szárazság a régészek kezére játszott Nagy-Britanniában Jóval magasabb a Déli-óceán szén-dioxid-kibocsátása, mint azt eddig gondolták
Tovább a forrásra: agroinform.hu
Vissza
Hírfolyam