2018. július 16., Valter
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A klímaváltozás nagy nyertese a rizs lehet Magyarországon

A világ egyik legfontosabb gabonájáról, a rizsről, és annak magyarországi termesztéséről nyilatkozott a legnagyobb hazai termelő a Tudatos Vásárlók Egyesületének. A magyar rizs létezik, és egyre nagyobb szerepet kaphat az időjárásváltozás következményeként.

A rizs a világon a második legfontosabb gabona. Tavaly világszerte közel 482 millió tonna hántolt rizst állítottak elő. Fél Ázsia ezt termeszti, és ezt is eszi – a világ rizskészletének 90 százalékát a kontinens adja. A legfrissebb adatok szerint több mint 210 millió tonnával Kína termesztette a legtöbb rizst 2017-ben, őt India és Indonézia követte a dobogón. A világ teljes rizsfogyasztása tavaly nagyjából 478 millió tonna volt, amiből csak Kínában 146 millió tonnát (fejenként több mint 100 kg-ot) fogyasztottak el – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

Oláh Miklós rizstermesztési ágazatvezető az aratásra váró biorizst ellenőrzi Kisújszállás határában 2013. szeptember 16-án. A kisújszállási Nagykun2000 Mezőgazdasági Zrt. abban az évben 960 hektáron termesztett rizst, melyből 100 hektárnyi volt a biorizs
Fotó: MTI/Mészáros János

Európában is termesztenek rizst, a FAO adatai alapján 2017-ben összesen nagyjából évi 3 millió tonnát, ami a teljes fogyasztásunk körülbelül 70 százalékát fedezi. A legnagyobb európai termesztők a mediterrán országok: az EU-s rizs 80 százaléka Olaszországban, elsősorban a Pó-síkságon és Spanyolországban, főleg Andalúzia és Estremadura tartományban terem. További 12 százalékot Görögország és Portugália, a maradékot pedig Franciaország, Bulgária és Magyarország adja. Az európaiak rizsfogyasztása is dél felé nő: míg egy spanyol vagy olasz évi 6-18 kg-ot, egy északi csak 3,5-5,5 kg rizst eszik meg évente.

Magyarország a rizstermesztés legészakibb határvonalán helyezkedik el, tőlünk északra a jelen klimatikus viszonyok között már nem terem meg a rizs.

Az európai termesztők nagyjából hasonló problémákkal szembesülnek, amelyek a következők:

  • viszonylag rövid a termesztésre alkalmas időszak, ami májustól szeptemberig tart,
  • szélsőséges hideg vagy hőség is előfordulhat,
  • rendszertelen napsütés, eső akadályozhatja a betakarítást.
Aratják a rizst Kisújszállás határában 2013. szeptember 16-án
Fotó: MTI/Mészáros János

Ezekre a jellegzetesen mérsékelt égövi körülményekre speciális japonica fajtákat nemesítettek ki, amelyek viszonylag rövid idő alatt (100-120 nap) érnek be. Továbbá jól tűrik a hideget és ellenállóak a főbb kártevőkkel és betegségekkel szemben.

Nem fogyaszt túl sok rizst a magyar

A magyarok átlagos fogyasztása fejenként 4, maximum 4,5 kilogramm, tehát összesen évente nagyjából 40 ezer tonna rizs fogy Magyarországon – ezzel a mennyiséggel a kevés rizst evők közé tartozunk Európában. Annak ellenére, hogy a nyugati kultúrákban a távol-keleti konyhák térhódításával, valamint a gluténérzékenység miatt is egyre nő a rizs népszerűsége, Magyarországon csak minimálisan nő a fogyasztás – mondta Fazekas Gyula, a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó Nagykun 2000 Zrt. termesztésének irányítója.

A cég a Nagykunságon 1530 hektáron termeszt rizst, évente a hazai termés 40 százalékát, 3500–4500 tonna árurizst állít elő. Ezt a Magyarországon mások által termesztett rizzsel együtt, saját hántolóüzemeikben dolgozzák fel Kisújszálláson és Mezőberényben .

A rizsnek a szakember szerint három dolog kell: állandó vízborítás, napsütés és meleg.

Magyarországon az évi átlagos hőösszeg 2900-3300 °C, ami pont elég, a rizsnek ugyanis legalább 2800 °C-ra van szüksége.

A felmelegedéssel felemelkedhet a magyar rizs

„A klímaváltozás hatásait pontosan nem láthatjuk előre, de amennyit ismerünk, az akár kedvezhet is a rizsnek. Lehetne több rizst is termeszteni Magyarországon” – vallja Fazekas Gyula, aki az alábbi rövid videóban is nyilatkozik a magyar rizsről:

Neked ajánljuk
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Az óceáni bolygó (angol nyelvű természetfilm) „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Klímabajnokok” emelkednek ki a párizsi klímaegyezmény árnyékából? 11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés
Tovább a forrásra: magro.hu
Vissza
Hírfolyam