2018. szeptember 24., Gellért, Mercédesz
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

GMO: a genomszerkesztés rejtelmei és lehetőségei

A növekvő élelmiszer-, rost-, takarmány- és üzemanyag-szükségletek, a globális népességnövekedés következtében egyre kevesebb a rendelkezésre álló föld és víz. A klímaváltozás mezőgazdasági következményei miatt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is egyaránt kitüntetett figyelemben részesül a genomszerkesztés.

A genom szerkesztése élő sejtek és organizmusok DNS-szekvenciáinak pontos és célzott megváltoztatása. A legújabb fejlesztések lehetővé tették a technológia széles körű alkalmazását, az alap- és az alkalmazott biológia lehetőségeinek gyors bővülését.

Az amerikai Mezőgazdasági Tudományos és Technológiai Tanács (CAST) tanulmányt jelentetett meg a témáról, a technológia lehetséges alkalmazásairól és kihívásairól.

A genetikai öröklődés elvét a brünni Ágoston-rendi monostor apátja, a botanikus Gregor Mendel írta le az 1860-as években, munkája alapozta meg a tudományos örökléstant.

Tudományos alapok nélkül, de a legerősebb és legegészségesebb növények magjainak megőrzésével mezőgazdák már jóval korábban kapiskálták a gyakorlatot. Fogalmuk sem volt a működtető elvekről, viszont hittek a termés minőségjavulásában, a generációról generációra növekvő és jobb hozamban. A folyamat túl lassúnak bizonyult, az eredményeket nem lehetett előrejelezni, viszont a múlt században mégis megváltozott a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ha komótosan is, de a gyakorlatban kezdték el alkalmazni a genetikát, Mendel elveit.

Hagyományos válogatással gyakran nem sikerült elérniük a kitervelt pozitív jegyeket, sőt, félresikerült próbálkozások sokszor egy-egy növényből pont a rossz tulajdonságokat „hozták ki.”

Hasonló cipőben járt az állattenyésztés is, anyagilag is kamatozó előnyöket csak többéves vagy még hosszabb folyamatok eredményeztek, már amikor egyáltalán sikerrel jártak.

Szép lassan mégis kezdett terjedni a nemesítésre tipikusan idegen DNS-t használó genetikai tervezés, amely évekig inkább csak kiegészítette a hagyományos megoldásokat.

A világ közvéleményét ma is erősen megosztó genetikailag módosított organizmusok, a GMO-k valamikor az 1980-as években robbantak be a köztudatba.

A genomszerkesztés nem azonos a géntervezéssel, precízebb és célzottabb is.

Évek helyett inkább hónapok alatt idéz elő a hagyományos válogatási módszerek eredményeihez hasonló, sőt azokat általában felülmúló változásokat. Annyira hatékony és annyira kevés előre nem tervezett mutációt okoz az adott növény genomjában, hogy a CAST-anyag egyértelműen pozitívan ítéli meg a jövőt –

javítja a növények minőségét, egészségesebbé teszi az állatokat.

A technológia felgyorsította különféle növényváltozatok és az állatállomány fejlődését, növeli a bennük rejlő kereskedelmi potenciált.

A kevés mutáció ellenére nem várt következmények természetesen bármikor bekövetkezhetnek – figyelmeztetnek a szerzők, és hangsúlyozzák: a kapcsolódó információk megértésénél és a kockázatok felbecsülésénél

ugyanaz történik, mint az összes többi gyorsan fejlődő új technológia, például a mesterséges intelligencia vagy a robotika társadalmi megítélésekor.

A genomszerkesztés lehetőségei viszont egyértelművé teszik, hogy megfelelő társadalmi hozzáállással és szabályozással jelentősen hozzájárulhat élelmiszer-problémák stb. megoldásához. A mostani hivatalos amerikai álláspont szerint hagyományos módszerekkel is nemesíthető növények genomszerkesztését mindaddig nem szabályozzák, amíg az új technika nem vezet növényi megbetegedésekhez.

Neked ajánljuk
A bioélelmiszerek előállításának követelményei Uniós forrásból kutatja a klímaváltozást a NAIK Minden, amit a pálmaolajról tudni kell! Teleltesd át a paprikád! 3D-nyomtatás a mezőgazdaságban
Tovább a forrásra: szuperfarm.hu
Vissza
Hírfolyam